Bartha Adorján (1923-1996)
KÉSZÜLT: a Széchenyi Díj átadása alkalmából

FÉNYKÉPÉSZ: A Köztársasági Elnöki Hivatal fényképésze

MÉRET: 23,9 x 30,2 cm

JELLEGZETESSÉG: Digitalizált kép. Közzétételét dr. Bartha Tibor engedélyezte.

FORRÁS: ÁOTK Levéltár 15. fond, 5/a. doboz

Bartha Adorján (1923-1996) 1949-ben szerzett állatorvosi diplomát. Manninger Rezső tanítványaként, majd munkatársaként, mint a "Manninger-iskola" tagja 1949-1974 között volt oktató a Járványtani Tanszéken. 1975-1985 között az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézete Virológiai Osztályát vezette, majd 1991-1994 között az intézet igazgatója volt. Haláláig az intézet kutató-professzoraként dolgozott. "A világon elsőként..." bevezető formula kevés tudós életútjában fordul elő annyiszor, mint az övében. ˇ

  • Elsőként fejlesztett ki (1961) az Aujeszky-féle betegség [aujeal.jpg] ellen - teljes mértékben attenuált - vakcinatörzset (Bartha K-61). A világszerte "Bartha-törzs"-ként ismert vírustörzset több oltóanyag termelő cég gyártja és forgalmazza a feltaláló nevének megjelölésével ("Bartha-vakcina").
  • Elsőként izolálta és írta le munkatársaival a 4., 5. és 8-as típusú bovin adenovírusokat. Javaslatát, hogy ezek egy ún. "bovin 2-es" alcsoportba különíthetők el, 1982-ben a nemzetközi vírustaxonómiába is bevezették.
  • Elsőként izolált és írt le (1966/67) egy ún. orphan bovin herpeszvírust (Movar/63), melyet azóta a 4-es típusú bovin herpeszvírusok [BHV-4] referencia törzseként ismernek. Számos új vírusdiagnosztikai módszert vezetett be, a "Bartha-vakcina" mellett több más vakcina előállítása is a nevéhez kapcsolódik.
Nemzetközi és hazai szakmai szervezeteknek, tudományos bizottságoknak volt vezetője vagy tagja. "Nem voltak tévedései, minden szellemi terméke igaz és cáfolhatatlan, így vakcinái is, még ha azokat a világban továbbfejlesztették is. A nemzetközi irodalomban és eredményekben való tájékozottsága és lényeglátása egyedüli volt...Bartha Adorjánt ezért az állatorvosi virológia hazai és nemzetközi iskolateremtő személyiségének ismerik." írta róla Kovács Ferenc (Magyar Tudomány, 1996. 41. 12. 1526-1527.).