Language selection

For Authors

Only in hungarian!


Hasznos tudnivalók szerzők számára

Az oldalt folyamatosan fejlesztjük! Javaslatait, kiegészítéseit szívesen fogadjuk, türelmét kérjük!

 


Hazai és külföldi folyóiratok szerzői útmutatói

 

A külföldi orvosi és állatorvosi folyóiratok szerzői útmutatóinak gyűjteménye:

Instructions to authors in the health sciences
International Committee of Medical Journal Editors: Uniform Requirements for Manuscripts Submitted to Biomedical Journals. [Update Posted on www.ICMJE.org October 2005]

from the Veterinary Medical Library, University of Minnesota

Néhány hazai folyóirat szerzõi útmutatója:

Acta Veterinaria Hungarica
Magyar Állatorvosok Lapja - a kéziratokkal kapcsolatos követelményekről a szerkesztőségnél kell érdeklődni
Kisállatpraxis
Állattenyésztés és takarmányozás
Orvosi hetilap


Hivatkozás-kezelő szoftverek

A tudományos munka során felhasznált hivatkozások gyűjtését, és a folyóiratok által megkövetelt formátumú bibliográfiák automatikus összeállítását nagy mértékben megkönnyítheti egy ún. hivatkozás-kezelõ szoftver. Az adatbázisok többsége felkínálja az a lehetőségét annak, hogy találatainkat közvetlenül ezekbe a kis "magán adatbázisokba" töltsük, a kijelölt tételek megformázását pedig a válaszott folyóirat követelményei szerint automatikusan kérhetjük.
E programok használatáról és összehasonlításáról olvashatunk egy 1999-ben készült tanulmányban: SHAPLAND, M.: Evaluation of Reference Management Software on NT (comparing Papyrus with ProCite, Reference Manager, Endnote, Citation, GetARef, Biblioscape, Library Master, Bibliographica, Scribe, Refs) vagy a "Biblio Tech Review" oldalain: Personal Bibliographic Managers.


Állatorvosi szakszövegek helyesírási és nyelvhelyességei kérdései

Segédletek

Az állatorvosi szakszövegek helyesírásában is mérvadók a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi és orvostudományi testületeinek állásfoglalásai, és az MTA által kiadott helyesírási szabályzatok és szótárak. Ezek kiegészülnek speciális szakszótárakkal.

Az alapvető szabályzatok:
A magyar helyesírás szabályai. [közread. A] Magyar Tudományos Akadémia.
11. kiad. 12. átd. lny.
Budapest : Akadémiai Kiadó, 2005, cop. 2000. 478 p.

Helyesírási kéziszótár. Szerk. Deme László, Fábián Pál.
1988. 4. változatlan lenyomata
Budapest : Akadémiai Kiadó, 1998. 687 p.

Fábián Pál - Magasi Péter: Orvosi helyesírási szótár.
Budapest : Akadémiai Kiadó, 1992. 591 p.

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára.
Budapest : Akadémiai Kiadó, 2002. 748 p.

 

További szakszótárak, szakterületi szabályzatok:
Állatorvosi értelmező szótár. Szerk. Gallyas Csaba, Holló Ferenc
Budapest : Mezőgazd. Kvk., 1984. 863 p.

Állatorvosi szótár : magyar-latin-angol-német
[összeáll. és szerk. Karsai Ferenc, Vörös Károly, Szieberth István].
Budapest : Mezőgazda K., cop. 2005. 646 p.

Az állatorvosi szakkifejezések egységes használatának és helyesírásának szabályai.
= Magyar Állatorvosok Lapja, 1983. 3. 5. 309-311.

Fodorné Csányi Piroska – Simándi László: A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai : Szervetlen kémiai nevezéktan.
Budapest : Magyar Kémikusok Egyesülete, 1995. 246 p.

Fodorné Csányi Piroska: A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai szervetlen kémiai nevezéktan II. kötet.
Budapest : Akad. K., 2003. 138 p.

További olvasmányok, vélemények az orvosi és állatorvosi nyelvvel, helyesírással kapcsolatban

 

A magyar orvosi nyelv kialakulása:
Keszler Borbála: A XVII. századi nyelvújítás és a magyar orvosi nyelv. = Magyar Nyelvőr, 2004. 128. 4. p. 494-501.

Jobst Ágnes: Törekvések az orvostudomány magyar szaknyelvének megteremtésére. = Lege Artis Medicinae, 2005. 15. 3. p. 242-243.

Nyelvhasználati kérdések:

Grétsy Zsombor: Konszenzust vagy káoszt? = Lege Artis Medicinae, 2001. 11. 4. p. 326.

Nemesánszky Elemér: Magyar nyelvet vagy hangzavart? Az orvosi glosszolália napjainkban. = Lege Artis Medicinae, 2003. 13. 6. p. 509-510.

Honeste vivere. Beszélgetés Rák Kálmánnal. = Lege Artis Medicinae, 2005. 15. 3. p. 248-251.

Grétsy Zsombor: Magyarítási törekvések és lehetõségek a mai orvosi szaknyelvben. = Lege Artis Medicinae, 2002. 12. 5. p. 347.


Az orvosi helyesírás szabályainak rövid foglalata

 

A latinos és a magyaros írásmód elveirõl Halász Béla - Lõrincze Lajos - Keresztury Dezsõ: Akadémiai állásfoglalás az orvosi helyesírás ügyében. (In: Orvosi helyesírási szótár. Bp.: Akad. K., 1992. p. 9-11.) ad eligazítást.

"A latinos vagy a magyaros írás eldöntésekor két általános rendező elvnek kell érvényesülnie:
A) Az első a köznyelvivé válás szerinti rendező elv. Ez a következőket jelenti.
Ha egy orvosi szakszó vagy szakkifejezés már a köznyelvben is meghonosodott, azaz a mindennapi nyelvben is széles körben ismert, illetőleg a köznyelvben való meghonosodás útján van, akkor - mint tendencia - a magyaros (fonetikus) írásmód érvényesl. A köznyelvivé válás elvéből következõelg magyarosan (fonetikusan) írjuk a helyesírási és az értelmező szótárakban található orvosi szavakat, továbbá a szótárakban nem található, de már közkeletűvé vált (az orvosi szakma körén kívül is ismert) latin (görög) eredetű szavakat és kifejezéseket...
B) A második a szövegfajták, vagyis a címzettek (kinek írunk?) szerinti rendező elv. Ez a következőt jelenti.
a) Az orvos olvasóknak szánt szakmai szövegekben, például tudományos szaklapokban, tudományos dolgozatokban, orvosi kézikönyvekben, az egészségügyi felsőoktatás tankönyveiben, a kórházi és klinikai praxisban (kórlapokon, zárójelentésekben stb.) általában a latinos írásmód következetes alkalmazását kell elfogadottnak tekinteni még egyes közkeletűvé vált (vagy a közkeletűvé válás útján levő) szakszavak esetében is; pl. extra systole (extreszisztolé helyett), arteriosclerosis (arterioszklerózis helyett), thrombosis (trombózis helyett), aerophagia (aerofágia helyett), dyspepsia (diszpepszia helyett) stb....
E szerint az orvos olvasóknak szánt szövegekben latinosan írjuk a nemzetközileg is használt
anatómiai, kór-, élet- és szövettani neveket;
a kórokozók neveit;
a betegségmegnevezéseket, a műtéti eljárásokat és a védett gyógyszerneveket (az érvényes gyógyszerkönyv szerint)...
Még az orvos olvasóknak szánt szövegekben is magyarosan (fonetikusan írjuk azonban:
a tudományágak és szakterületek neveit: hematológia, citológia, ortopédia, patológia, szerológia, laringológia ...
az orvosi technikai eljárások, műszerek neveit: akupunktúra, amputáció, biopszia, immunizáció, percipitáció, transzplantáció, laringoszkóp, laringoszkópia (de lehet laryngitis), gasztroszkópia, spektroszkóp stb.
a kémiai vegyületek és gyógyszerkészítmények neveit...
a társtudományok (biológia, kémia, biokémia, fizika, állattan, növénytan stb.) szakkifejezéseit, ha azok e tudományokban fonetikusan írandók...
Általános irányelvnek tekintendő az orvos olvasóknak szánt közleményekben is, hogy a már bevált magyar szavakat, kifejezéseket használjuk az idegenek helyett.
b) A széles olvasóközönségnek, vagyis a nem szakember olvasóknak szánt ismeretterjesztő szövegekben lehetőleg a magyar megnevezéseket kell használni, pl. áttét, gyomorhurut, rózsahimlő, tüdőgyulladás epekő; vagy ha ilyen nincs, akkor az idegen megnevezések fonetkus írásmódját célszerű alkalmazni, pl. cirrózis (chirrhosis helyett), metaplázia (metaplasia helyett), szkoliózis (scoliosis helyett), urémia (uraemia helyett) stb.
Ilyen közleményekben - a rendszertani nevek és a védett gyógyszerek kivételével - a következetesen alkalmazott fonetikus írásmódot elfogadottnak kell tekinteni, de zárójelben a latinos forma is megadható."
További elvek:
"1. A több szóból álló, a latin nyelv ragozási, egyeztetési és szórendi szabályai szerint szerkesztett orvosi kifejezéseket mindig latinosan írjuk; pl. locus minoris resistentiae, myoma laevicellulare (de lehet: mióma), cysta mammae benigna (de lehet ciszta), injectio intra venam (de: intravénás injekció).
2. A görög eredetű zsavakat is latinosan írjuk, beleértve a valójában görög eredetű ph, th, rh, x és y használatát is.
3. Magyar képzővel ellátott latinosan írt szavaknál törekedni kell az egész szó magyaros írására, de csak akkor, ha a szó már közkeletűvé vált, vagy ha a latinos szószerkezet szabályait nem sértjük meg; pl. infekciós, anémiás, diagnosztizál, tromtobizál; de dyspnoés tünetek.
4. A szóbokrok írásában is legyen meg a rendező elv(ek) szerinti következetesség; pl. myalgia, de miográf, miokardiográf; vagy diagnózis, diagnosztika, diagnosztizál, diagnosztizálás.
5. Az összetett szavak írásában a magyar helyesírás szabályai szerint kell eljárni. A vegyes nyelvû összetételek esetében hibrid íráskép is kialakulhat.
6. Az idegen szavak és kifejezések szótárában ... taláható, magyarosan írt latin (görög) utótagok és képzők írásmódjában is az ismertetett elvek szerint kell ejárni. Ennek megfelelően a Bakos-féle szótárban magyarosan írt szóvégződéseket (pl. -áció, -ális, -búlia, -cefália, -cita, -émia, -gnózis, -gráfia, -mánia, -mnézis, -óma, -opszia, -ózis, -pátia, -fág, -fágia, -fília, -szkóp, -tómia, -trófia, -úria) a köznyelvivé még nem vált, orvos olvasóknak szánt anatómiaia, kórélet-, szövet- és rendsezrtani szavak esetében latinosan írjuk; pl. hydrocephalia, haemophilia.
Ha viszont a köznyelvben is már széles körben használt szavakról van szó, törekedni kell a magyaros írásra, azaz az egész szó magyaros írására; pl. immunizáció, implantáció, epilepszia, sztetoszkóp, diagnózis, ödéma, logopédia, szarkóma, neurózis, hipertónia, elektrokardiográfia. A hibrid írás, vagyis a latinosan írt szótõ + magyarosan írt szóvégzõdés vagy fordítva: a magyarosan írt szótõ + latinosan írt szóvégzõdés (pl. myelogén, haemofília, hidrocephalia) nem engedhetõ meg.
7. Fontos követelmény, hogy egy írásművön belül az írásmód egységes és következetes legyen."

Az Orvosi helyesírási szótár (Bp.: Akad. K., 1992. p. 17-23.) ismerteti azokat a szabályokat is, amelyek a magyar toldalékok idegen szavakhoz történő kapcsolására, illetve a szavak külön- és egybeírására vonatkoznak. Ezek kivonatos ismertetése következik.

A toldalékok illesztésére vonatkozó szabályok közül az alábbiak a legfontosabbak:
1. Az idegen szavakhoz általában közvetlenül (kötõjel nélkül) kapcsoljuk a magyar toldalékokat.
2. Az idegen szavak végén lévő -a, -e, -o hangokat számos magyar toldalék előtt -á, -é, -ó hangnak ejtünk és ezt írásban is jelöljük.
3. A -val, -vel toldalék az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz, nem a leírt betűhöz hasonul.
4. A vegyes hangrendű idegen szavakhoz illeszkedő többváltozatú magyar toldalékok megválasztásának szabályai a következők:
- ha a szó utolsó magánhangzója mély, a toldalék is mély hangú,
- ha mély hangú szótag után i, í, é, ii hangú szótag zárja a szót, a toldalék á l t a l á b a n mély,
- ha a szó utolsó hangja ö, ő, ü, ű, a toldalék magas,
- ingadozó illeszkedés esetén a mély változatot részesítjük előnyben,
- idegen írásmódú szavakhoz a toldalékok kiejtés szerint illeszkednek.

A külön- és egybeírás tekintetében a magyar helyesírás általános szabályai mellett az alábbi fontosabb szabályokat kell figyelembe venni:
1. Etimológiailag egy vagy több, a magyarban önállóan nem használatos tőre bontható szóösszetétel:
- az önálló szóként nem élő idegen töveket egymással és az utánuk követkzeő szavakkal mindig egybeírjuk, még akkor is, ha háromnál több elemből vagy hatnál több szótagból állnak,
- néhány önálló szóvá lett tövet (centi-, deci-, extra-, hekto-, kilo-, ultra-), illetve a milli- szóelemmel alakított szavakat összetett szavaknak tekintjük,
- hasonlóan összetett szónak tekintjük az következõ szókezdetekkel képzett kifejezéseket: anti-, auto-, bio-, foto-, infra-, inter-, makro-, mikro-, szuper-, termo-, video- stb.
2. A hosszú összetett szavak írása:
- a két egyszerű szóból az összetételeket szótagszámtól függetlenül egybe írjuk,
- a három vagy több egyszerű szóból álló összetételeket hat szótagig egybe írjuk, hat szótag felett a fő összetételi tag határán kötőjellel tagoljuk,
- a nagyon hosszú összetett szavak helyett lehetőleg alkalmazzunk szerkezeteket,
- a magyar és "idegen" szavakból képzett vegyes összetételek helyesírása is a fentieknek megfelelően történik,
- ha a különírt szókapcsolat olyan utótagot kap, amely az egészhez járul, akkor az előrészt egybeírjuk és az utótagot kötőjellel kapcsoljuk,
- ha a kötőjeles tulajdonneves vagy rövidítés/jel + főnév kapcsolathoz, vegyületnévhez egy további tagot kapcsolaunk, az alapformák kötőjelét is megtartjuk,
- az idegen helyesírású különírt elemekből álló szócsoportok és az utánuk következő szó közé nem teszünk kötőjelet.

Tudománymetriai mérőszámok: impakt faktor, publikációs faktor, hivatkozásvizsgálat

A tudományos tevékenység értékelésének fontos - bár nem kizárólagos - eszközei, mutatói a publikációk. A tudományos publikációk számszerű vizsgálatának alapjait az Institute for Scientific Information számítógépes adatbázisai tették lehetővé. Ezek már közel harminc éve gyűjtik nemcsak az eredeti közlemények bibliográfiai adatait, hanem - Eugene Garfield ötlete nyomán - az ezek végén közölt hivatkozásokat is. Ilyen módon a közleményeknek és az ezeket idéző műveknek olyan bonyolult hálózata építhető ki, amely - feltételezve, hogy az idézettség mértéke a tudományos érték helytálló mutatója - alkalmas a tudományos teljesítmény értékelésére. Erre az adatbázisra (a számunkra elérhető formája a Web of Science, állatorvosi szempontból a legfontosabb része a Science Citation Index) támaszkodik az impakt faktor kiszámítása és a hivatkozásvizsgálat. A Science Cictation Index az Elektronikus Információszolgáltatás keretében, az egyetem területérõl érhetõ el.


Az impakt faktor (impact factor, hatástényező) a nemzetközi tudományos életben is haszálatos mutató, bár különböző intézmények eltérő elvek alapján számíthatják ki egy kutató vagy intézmény impakt faktorát. A mutató lényege, hogy egy adott folyóirat eredeti közleményeinek számát elosztja egy adott időszakban az ezekre történt hivatkozások számával. Az imapkt faktorok forrása az ISI által kiadott Journal Citation Report - Science Edition, amely a folyó évet megelõzõ év impakt értékeit közli. Általában a következõ év július-augusztus hónapjában jelenik meg. Az állatorvosi folyóiratok rangsorolása az utóbbi évekre megtekinthetõ a Thomson honlapján: Journals Ranked by Impact: Veterinary Sciences.

Az úgynevezett "referált folyóiratok" jegyzékét a Current Contents honlapján találhatják meg.

A publikációs faktor a közlemények más, általában a munkaadó intézmény által megadott, súlyozott értékelése. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. melléklete 3. sz. függelékének 36. §-hoz rendelt ÁOTK kiegészítése alapján történik. Részletek az intraneten.

A hivatkozásvizsgálat alapja a Web of Science, Science Citation Index adatbázisa, de az ebben az adatbázisban nem feldolgozott közlemények citációi is figyelembe vehetők (pl. a szerzõ által megnevezett források, melyet a WOS nem jegyez). A hivatkozásokba nem számítanak be az ún. önidézések! Önidézetnek számít minden olyan hivatkozás, amelynek van közös szerzője a hivatkozott cikkel, még akkor is, ha nem a vizsgálatot kérő szerző az.

Az egyes folyóiratok impakt faktoráról, a publikációs faktor és a hivatkozások számítási módjáról a könyvtárban This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. vagy telefonon (1 478-4226) érdeklődhet.
Tudománymetriai értékelés állatorvosok számára
A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának oktatói, kutatói, PhD hallgatói, illetve máshol dolgozó hazai állatorvos-kutatók számára a tudománymetriai értékelést az Állatorvos-tudományi Könyvtár igazgatója, Szabóné Szávay Judit végzi, és ő adja ki az erről szóló hivatalos igazolást.
Az impakt faktor kiszámítása a követelményeknek megfelelõen történik:
a.) Akadémiai követelményremdszer: a cikk megjelenésének éve;
c.) Pályázati követelményrendszer – lehet pl. az utolsó érvényes év.

Javasoljuk, hogy irodalomjegyzékét az alábbi formátumban nyújtsa be:
1. Referált tudományos folyóiratokban megjelent (vagy közlésre elfogadott) dolgozatok
1.1 Hazai folyóirat, magyar nyelven
1.2 Hazai folyóirat, idegen nyelven
1.3 Külföldön kiadott folyóirat
2. Abstractok: impact faktorral rendelkezõ idegen nyelvû tudományos folyóiratokban (lektorált elõadások/poszterek alapján)
3. Könyvek, könyvrészletek, egyetemi jegyzetek, egyéb (nem periodikajellegû, szerkesztett) kiadványokban megjelent tudományos közlemények
3.1 Lektorált kiadványok
3.2 Nem lektorált kiadványok
4. Kongresszusi kiadványokban megjelent közlemények
4.1 Teljes szövegû közlemények
4.2 Egy oldal terjedelmû elõadás/poszter összefoglalók
5. Értekezések, fontosabb kutatási jelentések
6. Egyéb közlemények (tudományos ismeretterjesztõ stb.)
Minden esetben pontosan közölje a publikáció szerzõjét (szerzõit), a közlemény címét, a forrás (folyóirat, konferencia kiadvány) bibliográfiai adatait, a publikáció pontos kezdõ és záró oldalszámát.

Az értékelés menete:
  1. Kérjük, hogy megkeresésükben pontosan tüntessék fel, hogy milyen célra és határidővel kérik az értékelést, mert ez meghatározza a számítás módját. Jelöljék meg az igényelt válaszadás formáját is. Tüntessék fel, hogy az eredményt milyen formában és címre kérik.
  2. Jelöljék meg, hogy milyen vizsgálatot - impakt faktor, publikációs faktor, hivatkozás-elemzés - igényelnek.
  3. Küldjék el teljes, vagy a meghatározott kritériumnak megfelelő publikációs jegyzéküket, lehetőleg elektronikus formában, a leadási határidő előtt legalább egy héttel az igazgató e-mail címére: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. . Egy hétnél rövidebb határidővel nem tudjuk garantálni az elemzés elkészítését.
  4. A kiszámítás után az eredményt e-mailben is megkaphatja. A hivatalos igazolást átveheti személyesen a könyvtár titkárságán (Budapest, István u. 2. D épült), de postán is elküldhetjük.

Az értékelés a kar dolgozói számára ingyenes, külső kutatók számára 5.000,- forint.

Az impakt faktorral és publikációk értékelésével kapcsolatos olvasmányok:
Garfield, Eugene: THE IMPACT FACTOR: ISI.
Marton János - Varró András - Varró Vince: Impaktfaktor és tudományos teljesítmény. = Magyar Tudomány, 2004. 12. p. 1395-.
Papp Zoltán: A tudományos teljesítmény mérésének problémáiról. = Magyar Tudomány, 2004. 13. 2. p. 232-.
Vinkler Péter: A Garfield tényező. = Magyar Tudomány, 2003. 12. 1604-

 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura

Ask the librarian

Opening hours of the museum

New books

Állatorvos-tudományi Könyvtár