Nyelvválasztás

Szerzők figyelmébe PDF Nyomtatás

Hasznos tudnivalók szerzők számára

 

Az oldalt folyamatosan fejlesztjük! Javaslatait, kiegészítéseit szívesen fogadjuk, türelmét kérjük!

Témakörök:


Hazai és külföldi folyóiratok szerzői útmutatói

 

A külföldi orvosi és állatorvosi folyóiratok szerzői útmutatóinak gyűjteménye:

Instructions to authors in the health sciences
International Committee of Medical Journal Editors: Uniform Requirements for Manuscripts Submitted to Biomedical Journals. [Update Posted on www.ICMJE.org October 2005]

from the Veterinary Medical Library, University of Minnesota

Néhány hazai folyóirat szerzõi útmutatója:

Acta Veterinaria Hungarica
Magyar Állatorvosok Lapja - A kéziratokkal kapcsolatos követelményekről a szerkesztőségnél kell érdeklődni.
Kisállatpraxis

vissza az elejére

Hivatkozáskezelő szoftverek

 

A tudományos munka során felhasznált hivatkozások gyűjtését és a folyóiratok által megkövetelt formátumú bibliográfiák automatikus összeállítását nagymértékben megkönnyítheti egy ún. hivatkozáskezelõ szoftver. Az adatbázisok többsége felkínálja a lehetőségét annak, hogy találatainkat közvetlenül ezekbe a kis "magánadatbázisokba" töltsük, illetve ilyent építsünk személyes bejelentkezés után, a kijelölt tételek megformázását pedig gyakran a válaszott folyóirat követelményei szerint automatikusan kérhetjük.

Jól használható a Mozilla Firefox böngészőhöz ingyenesen letölthető Zotero nevű hivatkozáskezelő szoftver. Számos adatbázis kínálja fel a lehetőséget, hogy a találatokat ebbe exportáljuk (vagy valamely, a Zotero által olvasható formátumba),  egy kiegészítő szoftver letöltésével pedig a Zotero a Word programba is beépül és lehetővé teszi, hogy a Zoteroba legyűjtött hivatkozásokat "előemésztett" formában a szövegünkbe beillesszük, majd a dolgozat végére egy mozdulattal irodalomjegyzéket generáljunk. Vannak más ingyenes szoftverek is, például a Bibus Biblio, a Mendeley, amelyek jól használhatók. Valamennyi szoftver alkalmas nemcsak a hivatkozási adatok, kivonatok tárolására, hanem a letöltött teljes szövegek bekapcsolására, rendszerezésére is.


vissza az elejére


Segédletek

Az állatorvosi szakszövegek helyesírásában is mérvadók a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi és orvostudományi testületeinek állásfoglalásai, és az MTA által kiadott helyesírási szabályzatok és szótárak. Ezek kiegészülnek speciális szakszótárakkal.

Az alapvető szabályzatok:
A magyar helyesírás szabályai. [közread. a] Magyar Tudományos Akadémia.
11. kiad. 12. átd. lny.
Budapest : Akadémiai Kiadó, 2005, cop. 2000. 478 p.

Helyesírási kéziszótár. Szerk. Deme László, Fábián Pál.
1988. 4. változatlan lenyomata
Budapest : Akadémiai Kiadó, 1998. 687 p.

Fábián Pál - Magasi Péter: Orvosi helyesírási szótár.
Budapest : Akadémiai Kiadó, 1992. 591 p.

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára.
Budapest : Akadémiai Kiadó, 2002. 748 p.

További szakszótárak, szakterületi szabályzatok:
Állatorvosi értelmező szótár. Szerk. Gallyas Csaba, Holló Ferenc
Budapest : Mezőgazd. Kvk., 1984. 863 p.

Állatorvosi szótár : magyar-latin-angol-német. [összeáll. és szerk. Karsai Ferenc, Vörös Károly, Szieberth István].
Budapest : Mezőgazda K., cop. 2005. 646 p.

Az állatorvosi szakkifejezések egységes használatának és helyesírásának szabályai.
= Magyar Állatorvosok Lapja, 1983. 3. 5. 309-311.

Fodorné Csányi Piroska – Simándi László: A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai : Szervetlen kémiai nevezéktan.
Budapest : Magyar Kémikusok Egyesülete, 1995. 246 p.

Fodorné Csányi Piroska: A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai szervetlen kémiai nevezéktan II. kötet.
Budapest : Akad. K., 2003. 138 p.

vissza az elejére
Grétsy Zsombor: Konszenzust vagy káoszt? = Lege Artis Medicinae, 2001. 11. 4. p. 326.

Nemesánszky Elemér: Magyar nyelvet vagy hangzavart? Az orvosi glosszolália napjainkban. = Lege Artis Medicinae, 2003. 13. 6. p. 509-510.

Honeste vivere. Beszélgetés Rák Kálmánnal. = Lege Artis Medicinae, 2005. 15. 3. p. 248-251.

Grétsy Zsombor: Magyarítási törekvések és lehetõségek a mai orvosi szaknyelvben. = Lege Artis Medicinae, 2002. 12. 5. p. 347.

vissza az elejére


Az orvosi helyesírás szabályainak rövid foglalata


A latinos és a magyaros írásmód elveirõl Halász Béla - Lõrincze Lajos - Keresztury Dezsõ: Akadémiai állásfoglalás az orvosi helyesírás ügyében (In: Orvosi helyesírási szótár. Bp.: Akad. K., 1992. p. 9-11.) ad eligazítást.

"A latinos vagy a magyaros írás eldöntésekor két általános rendező elvnek kell érvényesülnie:
A) Az első a köznyelvivé válás szerinti rendező elv. Ez a következőket jelenti.
Ha egy orvosi szakszó vagy szakkifejezés már a köznyelvben is meghonosodott, azaz a mindennapi nyelvben is széles körben ismert, illetőleg a köznyelvben való meghonosodás útján van, akkor - mint tendencia - a magyaros (fonetikus) írásmód érvényesül. A köznyelvivé válás elvéből következõleg magyarosan (fonetikusan) írjuk a helyesírási és az értelmező szótárakban található orvosi szavakat, továbbá a szótárakban nem található, de már közkeletűvé vált (az orvosi szakma körén kívül is ismert) latin (görög) eredetű szavakat és kifejezéseket...
B) A második a szövegfajták, vagyis a címzettek (kinek írunk?) szerinti rendező elv. Ez a következőt jelenti.
a) Az orvos olvasóknak szánt szakmai szövegekben, például tudományos szaklapokban, tudományos dolgozatokban, orvosi kézikönyvekben, az egészségügyi felsőoktatás tankönyveiben, a kórházi és klinikai praxisban (kórlapokon, zárójelentésekben stb.) általában a latinos írásmód következetes alkalmazását kell elfogadottnak tekinteni még egyes közkeletűvé vált (vagy a közkeletűvé válás útján levő) szakszavak esetében is; pl. extra systole (extraszisztolé helyett), arteriosclerosis (arterioszklerózis helyett), thrombosis (trombózis helyett), aerophagia (aerofágia helyett), dyspepsia (diszpepszia helyett) stb....
E szerint az orvos olvasóknak szánt szövegekben latinosan írjuk a nemzetközileg is használt
anatómiai, kór-, élet- és szövettani neveket;
a kórokozók neveit;
a betegségmegnevezéseket, a műtéti eljárásokat és a védett gyógyszerneveket (az érvényes gyógyszerkönyv szerint)...
Még az orvos olvasóknak szánt szövegekben is magyarosan (fonetikusan) írjuk azonban:
a tudományágak és szakterületek neveit: hematológia, citológia, ortopédia, patológia, szerológia, laringológia...
az orvosi technikai eljárások, műszerek neveit: akupunktúra, amputáció, biopszia, immunizáció, percipitáció, transzplantáció, laringoszkóp, laringoszkópia (de lehet laryngitis), gasztroszkópia, spektroszkóp stb.
a kémiai vegyületek és gyógyszerkészítmények neveit...
a társtudományok (biológia, kémia, biokémia, fizika, állattan, növénytan stb.) szakkifejezéseit, ha azok e tudományokban fonetikusan írandók...
Általános irányelvnek tekintendő az orvos olvasóknak szánt közleményekben is, hogy a már bevált magyar szavakat, kifejezéseket használjuk az idegenek helyett.
b) A széles olvasóközönségnek, vagyis a nem szakember olvasóknak szánt ismeretterjesztő szövegekben lehetőleg a magyar megnevezéseket kell használni, pl. áttét, gyomorhurut, rózsahimlő, tüdőgyulladás, epekő; vagy ha ilyen nincs, akkor az idegen megnevezések fonetikus írásmódját célszerű alkalmazni, pl. cirrózis (chirrhosis helyett), metaplázia (metaplasia helyett), szkoliózis (scoliosis helyett), urémia (uraemia helyett) stb.
Ilyen közleményekben - a rendszertani nevek és a védett gyógyszerek kivételével - a következetesen alkalmazott fonetikus írásmódot elfogadottnak kell tekinteni, de zárójelben a latinos forma is megadható."
További elvek:
"1. A több szóból álló, a latin nyelv ragozási, egyeztetési és szórendi szabályai szerint szerkesztett orvosi kifejezéseket mindig latinosan írjuk; pl. locus minoris resistentiae, myoma laevicellulare (de lehet: mióma), cysta mammae benigna (de lehet ciszta), injectio intra venam (de: intravénás injekció).
2. A görög eredetű zsavakat is latinosan írjuk, beleértve a valójában görög eredetű ph, th, rh, x és y használatát is.
3. Magyar képzővel ellátott latinosan írt szavaknál törekedni kell az egész szó magyaros írására, de csak akkor, ha a szó már közkeletűvé vált, vagy ha a latinos szószerkezet szabályait nem sértjük meg; pl. infekciós, anémiás, diagnosztizál, trombotizál; de dyspnoés tünetek.
4. A szóbokrok írásában is legyen meg a rendező elv(ek) szerinti következetesség; pl. myalgia, de miográf, miokardiográf; vagy diagnózis, diagnosztika, diagnosztizál, diagnosztizálás.
5. Az összetett szavak írásában a magyar helyesírás szabályai szerint kell eljárni. A vegyes nyelvű összetételek esetében hibrid íráskép is kialakulhat.
6. Az idegen szavak és kifejezések szótárában ... található, magyarosan írt latin (görög) utótagok és képzők írásmódjában is az ismertetett elvek szerint kell ejárni. Ennek megfelelően a Bakos-féle szótárban magyarosan írt szóvégződéseket (pl. -áció, -ális, -búlia, -cefália, -cita, -émia, -gnózis, -gráfia, -mánia, -mnézis, -óma, -opszia, -ózis, -pátia, -fág, -fágia, -fília, -szkóp, -tómia, -trófia, -úria) a köznyelvivé még nem vált, orvos olvasóknak szánt anatómiai, kórélet-, szövet- és rendszertani szavak esetében latinosan írjuk; pl. hydrocephalia, haemophilia.
Ha viszont a köznyelvben is már széles körben használt szavakról van szó, törekedni kell a magyaros írásra, azaz az egész szó magyaros írására; pl. immunizáció, implantáció, epilepszia, sztetoszkóp, diagnózis, ödéma, logopédia, szarkóma, neurózis, hipertónia, elektrokardiográfia. A hibrid írás, vagyis a latinosan írt szótő + magyarosan írt szóvégződés vagy fordítva: a magyarosan írt szótő + latinosan írt szóvégződés (pl. myelogén, haemofília, hidrocephalia) nem engedhetõ meg.
7. Fontos követelmény, hogy egy írásművön belül az írásmód egységes és következetes legyen."

Az Orvosi helyesírási szótár (Bp.: Akad. K., 1992. p. 17-23.) ismerteti azokat a szabályokat is, amelyek a magyar toldalékok idegen szavakhoz történő kapcsolására, illetve a szavak külön- és egybeírására vonatkoznak. Ezek kivonatos ismertetése következik.

A toldalékok illesztésére vonatkozó szabályok közül az alábbiak a legfontosabbak:
1. Az idegen szavakhoz általában közvetlenül (kötőjel nélkül) kapcsoljuk a magyar toldalékokat.
2. Az idegen szavak végén lévő -a, -e, -o hangokat számos magyar toldalék előtt -á, -é, -ó hangnak ejtjük és ezt írásban is jelöljük.
3. A -val, -vel toldalék az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz, nem a leírt betűhöz hasonul.
4. A vegyes hangrendű idegen szavakhoz illeszkedő többváltozatú magyar toldalékok megválasztásának szabályai a következők:
- ha a szó utolsó magánhangzója mély, a toldalék is mély hangú,
- ha mély hangú szótag után i, í, é, ii hangú szótag zárja a szót, a toldalék általában mély,
- ha a szó utolsó hangja ö, ő, ü, ű, a toldalék magas,
- ingadozó illeszkedés esetén a mély változatot részesítjük előnyben,
- idegen írásmódú szavakhoz a toldalékok kiejtés szerint illeszkednek.

A külön- és egybeírás tekintetében a magyar helyesírás általános szabályai mellett az alábbi fontosabb szabályokat kell figyelembe venni:
1. Etimológiailag egy vagy több, a magyarban önállóan nem használatos tőre bontható szóösszetétel:
- az önálló szóként nem élő idegen töveket egymással és az utánuk következő szavakkal mindig egybeírjuk, még akkor is, ha háromnál több elemből vagy hatnál több szótagból állnak,
- néhány önálló szóvá lett tövet (centi-, deci-, extra-, hekto-, kilo-, ultra-), illetve a milli- szóelemmel alakított szavakat összetett szavaknak tekintjük,
- hasonlóan összetett szónak tekintjük az következő szókezdetekkel képzett kifejezéseket: anti-, auto-, bio-, foto-, infra-, inter-, makro-, mikro-, szuper-, termo-, video- stb.
2. A hosszú összetett szavak írása:
- a két egyszerű szóból az összetételeket szótagszámtól függetlenül egybeírjuk,
- a három vagy több egyszerű szóból álló összetételeket hat szótagig egybeírjuk, hat szótag felett a fő összetételi tag határán kötőjellel tagoljuk,
- a nagyon hosszú összetett szavak helyett lehetőleg alkalmazzunk szerkezeteket,
- a magyar és "idegen" szavakból képzett vegyes összetételek helyesírása is a fentieknek megfelelően történik,
- ha a különírt szókapcsolat olyan utótagot kap, amely az egészhez járul, akkor az előrészt egybeírjuk és az utótagot kötőjellel kapcsoljuk,
- ha a kötőjeles tulajdonneves vagy rövidítés/jel + főnév kapcsolathoz, vegyületnévhez egy további tagot kapcsolunk, az alapformák kötőjelét is megtartjuk,
- az idegen helyesírású különírt elemekből álló szócsoportok és az utánuk következő szó közé nem teszünk kötőjelet.

vissza az elejére




Tudománymetriai mérőszámok: impaktfaktor, publikációs faktor, hivatkozásvizsgálat

 

A tudományos tevékenység értékelésének fontos - bár nem kizárólagos - eszközei, mutatói a publikációk. A tudományos publikációk számszerű vizsgálatának alapjait az Institute for Scientific Information számítógépes adatbázisai tették lehetővé. Ezek már közel harminc éve gyűjtik nemcsak az eredeti közlemények bibliográfiai adatait, hanem - Eugene Garfield ötlete nyomán - az ezek végén közölt hivatkozásokat is. Ilyen módon a közleményeknek és az ezeket idéző műveknek olyan bonyolult hálózata építhető ki, amely - feltételezve, hogy az idézettség mértéke a tudományos érték helytálló mutatója - alkalmas a tudományos teljesítmény értékelésére. Erre az adatbázisra (a számunkra elérhető formája a Web of Science, állatorvosi szempontból a legfontosabb része a Science Citation Index) támaszkodik az impaktfaktor kiszámítása és a hivatkozásvizsgálat. A Science Cictation Index az Elektronikus Információszolgáltatás keretében, az egyetem területéről érhető el.


Az impaktfaktor (impact factor, hatástényező) a nemzetközi tudományos életben is használatos mutató, bár különböző intézmények eltérő elvek alapján számíthatják ki egy kutató vagy intézmény impaktfaktorát. A mutató lényege, hogy egy adott folyóirat eredeti közleményeinek számát elosztja egy adott időszakban az ezekre történt hivatkozások számával. Az impaktfaktorok forrása az ISI által kiadott Journal Citation Report - Science Edition, amely a folyó évet megelőző év impaktértékeit közli. Általában a következõ év július-augusztus hónapjában jelenik meg. Az állatorvosi folyóiratok rangsorolása az utóbbi évekre megtekinthető a Thomson honlapján: Journals Ranked by Impact: Veterinary Sciences.

Az úgynevezett "referált folyóiratok" jegyzékét a Current Contents honlapján találhatják meg.

A publikációs faktor a közlemények más, általában a munkaadó intézmény által megadott, súlyozott értékelése. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. melléklete 3. sz. függelékének 36. §-hoz rendelt ÁOTK kiegészítése alapján történik. Részletek az intraneten.

A hivatkozásvizsgálat alapja a Web of Science Science Citation Index adatbázisa, de az ebben az adatbázisban nem feldolgozott közlemények citációi is figyelembe vehetők (pl. a szerző által megnevezett források, melyet a WOS nem jegyez). A hivatkozásokba nem számítanak be az ún. önidézések! Önidézetnek számít minden olyan hivatkozás, amelynek van közös szerzője a hivatkozott cikkel, még akkor is, ha nem a vizsgálatot kérő szerző az.

Az egyes folyóiratok impaktfaktoráról, a publikációs faktor és a hivatkozások számítási módjáról a könyvtárban Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. vagy telefonon (1 478-4226) érdeklődhet.
Tudománymetriai értékelés állatorvosok számára
A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának oktatói, kutatói, PhD-hallgatói, illetve máshol dolgozó hazai állatorvos-kutatók számára a tudománymetriai értékelést az Állatorvos-tudományi Könyvtár igazgatója, Orbán Éva végzi, és ő adja ki az erről szóló hivatalos igazolást.
Az impaktfaktor kiszámítása a követelményeknek megfelelően történik:

a.) Akadémiai követelményrendszer: a cikk megjelenésének éve;

c.) Pályázati követelményrendszer – lehet pl. az utolsó érvényes év.

Javasoljuk, hogy irodalomjegyzékét az alábbi formátumban nyújtsa be:
1. Referált tudományos folyóiratokban megjelent (vagy közlésre elfogadott) dolgozatok
1.1 Hazai folyóirat, magyar nyelven
1.2 Hazai folyóirat, idegen nyelven
1.3 Külföldön kiadott folyóirat
2. Absztraktok: impaktfaktorral rendelkező idegen nyelvű tudományos folyóiratokban (lektorált előadások/poszterek alapján)
3. Könyvek, könyvrészletek, egyetemi jegyzetek, egyéb (nem periodikajellegű, szerkesztett) kiadványokban megjelent tudományos közlemények
3.1 Lektorált kiadványok
3.2 Nem lektorált kiadványok
4. Kongresszusi kiadványokban megjelent közlemények
4.1 Teljes szövegű közlemények
4.2 Egy oldal terjedelmű előadás/poszter-összefoglalók
5. Értekezések, fontosabb kutatási jelentések
6. Egyéb közlemények (tudományos ismeretterjesztő stb.)
Minden esetben pontosan közölje a publikáció szerzőjét (szerzőit), a közlemény címét, a forrás (folyóirat, konferenciakiadvány) bibliográfiai adatait, a publikáció pontos kezdő és záró oldalszámát.

Az értékelés menete:
  1. Kérjük, hogy megkeresésükben pontosan tüntessék fel, hogy milyen célra és határidővel kérik az értékelést, mert ez meghatározza a számítás módját. Jelöljék meg az igényelt válaszadás formáját is. Tüntessék fel, hogy az eredményt milyen formában és címre kérik.
  2. Jelöljék meg, hogy milyen vizsgálatot - impaktfaktor, publikációs faktor, hivatkozás-elemzés - igényelnek.
  3. Küldjék el teljes, vagy a meghatározott kritériumnak megfelelő publikációs jegyzéküket, lehetőleg elektronikus formában, a leadási határidő előtt legalább egy héttel az igazgató e-mail címére: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. . Egy hétnél rövidebb határidővel nem tudjuk garantálni az elemzés elkészítését.
  4. A kiszámítás után az eredményt e-mailben is megkaphatja. A hivatalos igazolást átveheti személyesen a könyvtár titkárságán (Budapest, István u. 2. D épület), de postán is elküldhetjük.

Az értékelés a kar dolgozói számára ingyenes, külső kutatók számára 5.000.- forint.



Az impakt faktorral és publikációk értékelésével kapcsolatos olvasmányok:
Garfield, Eugene: THE IMPACT FACTOR: ISI.
Marton János - Varró András - Varró Vince: Impaktfaktor és tudományos teljesítmény. = Magyar Tudomány, 2004. 12. p. 1395-1403.
Papp Zoltán: A tudományos teljesítmény mérésének problémáiról. = Magyar Tudomány, 2004. 13. 2. p. 232-240.
Vinkler Péter: A Garfield-tényező. = Magyar Tudomány, 2003. 12. 1604-1610.

vissza az elejére

 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura

Segít a könyvtáros

A múzeum nyitva tartása

A könyvtár új könyvei

A hónap műtárgya

Bezoár

Állatorvos-tudományi Könyvtár