Nyelvválasztás

Múzeum
Csigakiállítás PDF Nyomtatás

Ki ne látott volna már tipegő kisgyereket, amint egy csigaházat vesz fel a földről és vizsgálgatja csodálkozó szemmel? Ki ne búvárkodott volna már a Balatonban, hogy felhozza a lábát éppen megvágó, kagylókkal benőtt követ? Ki ne őrizne otthon, a vitrinjében egy meleg tenger partjainál szedett kisebb vagy rámenős árusoktól vett óriási csigaházat, hogy néha-néha a füléhez szorítsa és meghallgassa „a tenger zúgását”?

Azt már kevesen tudják, hogy a fantasztikus formákon és az egzotikus hullámok moraján kívül mi van ezekben a házakban. Miért ilyen változatos a formájuk? Hogyan néznek ki a bent lakók, s főként: hogyan működnek? Hogy mozognak, táplálkoznak, szaporodnak? Vannak-e ellenségeik és ők ellenségei-e más állatoknak?

Kiállításunk, amely szépségben vetekszik a leggazdagabb ékszergyűjteményekével, rendszertani felosztásban mutatja be a puhatestűeket, amelyek – sokszor láthatatlanul – benépesítik Földünket az óceán mélyétől az őserdők lombkoronájáig, betöltve kevéssé ismert, de a többi élőlényhez hasonlóan nélkülözhetetlen szerepüket az ökológiai rendszerben.

Aki csak gyönyörködni akar, megcsodálhatja a színek, formák, textúrák elképzelhetetlen változatosságát. Akinek pedig a kiállítás felkelti a figyelmét, kezébe veheti a kiállítási vezetőt, amely bemutatja minden látható rendszertani csoport fő jellemzőit: tudományos nevének érdekes történetét, élőhelyét, életmódját, táplálkozásának és szaporodásának nemegyszer bizarr titkait.

Ez az a kiállítás, amelyet kicsiknek és nagyoknak, szakembereknek és betévedő érdeklődőknek egyaránt ajánlunk.

 



A kiállítást rendezte
és az ismertetéseket írta:
Dr. Majoros Gábor

Az anyaggyűjtésben és a szöveggondozásban segítette:
Juhász Alexandra
állatorvostan-hallgató

Az Állatorvos-történeti Gyűjtemény és a kiállítás készítői köszönetet mondanak
Németh Lászlónak
önzetlen segítségéért,
a kiállítás anyagának kölcsönzéséért.

A kiállítás megtekinthető minden szerda délután 13-tól 16 óráig vagy
megbeszélés alapján bármikor 2013. év végéig.

Módosítás dátuma: 2013. március 19. kedd, 13:22
 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura
Mesterek és tanítványok PDF Nyomtatás

Vissza a nyitó oldalhoz






250 évvel ezelőtt indult az állatorvosok intézményes képzése a franciaországi Lyonban. Ahogyan a legények vándor útra keltek, mielőtt mestermunkájukat elkészítették, az állatorvosjelöltek is oda mentek, ahol már folyt állatorvosképzés, és egy-egy kiképzett ember – többnyire orvos – indította meg hazatérve a saját tanfolyamát.

2011 szeptemberében indul a magyar állatorvosképzés 225. tanéve. Az iskolaalapító Tolnay Sándort – orvostan-hallgatóként – Bécsbe, illetve más európai országokba küldték, hogy állatorvosi ismereteket, tapasztalatot szerezzen és felkészüljön új szerepkörére. Johann Gottlieb Wolstein (1738–1820) professzor lett a mestere, akinek számos könyvét fordította magyarra, és maga is több könyvet írt mind a hallgatóknak, mind a gazdáknak. Hazatérte után, 1787-ben indította el a hazai állatorvosképzést a Pesti Egyetem orvoskarán.

Az új feladatra – tanszékalapítás, új szakterület oktatása – kiszemelt tanárokat később is egy-két éves tanulmányútra küldték a legjelesebb európai intézetekbe, ahol a kor színvonalán álló kutatások eredményeit hozhatták haza és ültették át oktató- és kutatómunkájukba.


Ízelítő Tolnay Wolstein fordításaiból

A tudás áramlása nemcsak egy irányban működött. Intézményünkben 1860-ig az oktatás nyelve hivatalosan a német volt, de természetesen magyar és korszakonként szlovák nyelven is tanítottak. Régi híradásokból tudjuk, hogy tanintézetünk mindig nyitva állt a külföldi hallgatók előtt. Perzsa, török, görög, vietnami, afrikai hallgatók mindig előfordultak a hallgatói nyilvántartásokban. Jelenlétükkel színesítették az iskola mindennapjait. Néhányan visszatértek tudományos fokozatot szerezni, oktatni, közös kutatásokban részt venni, míg mások komoly pályát futottak be hazájukban, van közöttük egyetemi tanár és miniszter is.

A ’90-es évek elejétől német és angol nyelvű oktatás is folyik karunkon. Az idegen nyelvű programok egyre népszerűbbek, és a bő két évtized alatt 490 hallgató kapott kézhez magyar diplomát, amelyet az Európai Unió bármely tagállamában elismernek. Tanáraink számos kétnyelvű és angol, német jegyzetet, tankönyvet és multimédiás tananyagot készítettek a diákok számára.

Fotó: Dr. Perényi János

 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura
Nemzetközi bemutatkozás PDF Nyomtatás

Vissza a nyitó oldalra

A 19. század végére beértek és Hutÿra Ferenc rektorsága idején kiteljesedtek a már Zlamál Vilmos, Szabó Alajos, Tormay Béla és Varga Ferenc igazgatók által elkezdett változtatások, és eljött az ideje annak, hogy a koncepciózus jogszabályokkal (1888. évi VII. törvénycikk és végrehajtási utasítása) és fejlett szervezettel irányított állategészségügyet, valamint az 1881-ben a Steindl Imre által tervezett új épületegyüttesbe költözött és a kor tudományos élvonalába tartozó tanintézetet bemutassák a világ (szakmai) közvéleménye számára.
Tíz éven belül háromszor történt ez meg:
- az Ezredéves Országos Kiállításon 1896-ban,
- a párizsi Világkiállításon 1900-ban, majd
- a Budapesten rendezett VIII. Nemzetközi Állatorvosi Kongresszuson 1905-ben.

Miért volt fontos az állategészségügy fejlettségét, az állatállomány egészségességét nemzetközi szinten „bizonyítani”?

Hutÿra így fogalmaz: „Állatokat fölöslegben tenyésztő országok ennek folytán, kedvező kereskedelmi-politikai viszonyok fennforgása esetén is, kényszerítőleg arra vannak utalva, hogy állatállományai egészségi állapotát lehetőleg javítsák és a kivitelt korlátozó óvóintézkedésekre az importáló országok részéről ne szolgáltassanak okot. Ez utóbbi körülmény tulajdonképen a leghatásosabban mozdította elő az exportáló országokban az állategészségügyi rendészet szervezését és fejlesztését és Magyarországon is tulajdonképen ennek befolyása alatt fejlődött a rendészet mai magaslatára.”1 Az állatorvosképzésről szólva megállapítja, hogy annak a tudományos színvonalra emelkedését, a felvételi követelmények szigorodását, az oktatás időtartamának növekedését, a korszerű, jól felszerelt új épületek létrehozását mind a nemzetközi állatforgalom által támasztott követelmények motiválták.
1Hutyra Ferenc: Állategészségügy. In: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye…VI. kötet. Budapest, Pesti Könyvnyomda, 1887.

 

Párizsi Világkiállítás, 1900

 

Témája:Visszatekintve egy évszázadra
Nyitva: 1900. április 14. – november 12.
Kiállítók: 18 csoport 121 kategória,
44 országból és 20 francia gyarmatról 83.047 kiállító
Költsége: 119.225.707 frank
Bevétele: 126.318.168 frank
Zsűri: 2.335 tag
Díjak:3.156 nagydíj, összesen 45.905 díj

 

A kiállításon nemzetközi bíráló bizottság, amelynek az egykori igazgató, Tormay Béla, miniszteri tanácsos is a tagja volt, nagydíjjal (Grand Prix) tüntette ki mind a magyar állat-egészségügyi, mind az állatorvosi főiskolát bemutató alcsoportot és aranyéremmel jutalmazta Hutÿra Ferenc átgondolt, magas színvonalú szervezői munkáját és a kiállításhoz készített ismertető könyvet. További hét tanárunk nyerte el a közreműködők arany- vagy ezüstérmét.

Aranyérem - Párizsi Világkiállítás, 1900Aranyérem - Párizsi Világkiállítás, 1900

Aranyérmesek
Rátz István perparátumai * A m. kir. állami Bakteriológiai Intézet * Liebermann Leó által fejlesztett eszközök * Nádaskay Béla ló hörgőfa készítménye

EzüstéremEzüstérem - Párizsi Világkiállítás 1900

Ezüstérmesek
Tangl Ferenc épszövettani mikroszkópos készítményekl, vacuum szárító szekrényke, mesterséges lélegeztető készülék * Gyógyszertani Intézet * Schwenszky Ármin nemzetek patkóit bemutató táblái és a lábvégbetegségeket szemléltető száraz készítményei * Monostori Károly a közreműködők ezüstérmét kapta * Vastagh György állatszobrai * Plósz Béla fertőtleníthető eszközei

 


Λ

 

Rátz István (1860–1917) orvosdoktor, állatorvos, a kórbonctan nyilvános rendes tanára, a kórbonctani tanszék vezetője 1890-től 1917-ig. Kórbonctani és parazitológiai munkássága révén mind a hazai, mind a külföldi tudományos körök elismert kutatója.

Aranyérem - Párizsi Világkiállítás, 1900Aranyérem - Párizsi Világkiállítás, 1900

Rátz István preparátumai – paraziták (Distomum saginatum, Dipylidium Chyzeri, Taenia Echinococcus stb.) és ezek bonctani metszetei, valamint a sertésvész borszeszes készítményei aranyérmet nyertek.

 

Sertésvész (sertéspestis) – bélgombok
Pestis suum (bouton)
Forrás: Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék múzeuma

 


Λ

A Magyar királyi állami Bakteriológiai Intézet festett rajza és alaprajza szerepelt a kiállításon. A korszerű kutatóhelyet aranyéremmel jutalmazták.

 

Aranyérem - Párizsi Világkiállítás, 1900Aranyérem - Párizsi Világkiállítás, 1900

 

A Magyar királyi állami Bakteriológiai Intézet korabeli fényképe
Forrás: Budapesti Magyar királyi Állatorvosi Főiskola. Budapest, Franklin, 1900.

Preisz Hugó különlegesen szép baktérium-fotográfiákkal (anthrax, tetanus, typhus, sertésvész (sertéspestis), botryomyces, streptococcus) szerepelt, amelyek a Bakteriológiai Intézetben készültek.

 

Preisz Hugó baktérium fotói
Forrás: Preisz Hugó: Bakteriológia. Budapest, Országos Állatorvos Egyesület, 1899.


Λ

Liebermann Leó (1852–1926) orvosdoktor és vegyész, egyetemi tanár, 1879-től 1902-ig a vegytan tanára. A Központi Vegykísérleti Állomás és az Országos Chemiai Intézet szervezője és vezetője. A pH-meghatározáshoz elsőként alkalmazta az elektrometrikus módszert.

 

Bugarszky István (1868–1941) bölcsészdoktor, kémikus, a fizikai kémia tudományos művelője, a vegytani tanszék vezető tanára volt.

 

Liebermann Leó és Bugarszky István elektrochemiai vizsgálatokhoz alkalmas berendezéseket, zsírmeghatározáshoz szükséges eszközöket és thermo-regulátort állítottak ki. Liebermann aranyérmet nyert.

Aranyérem - Párizsi Világkiállítás, 1900 Aranyérem - Párizsi Világkiállítás, 1900

 


 

Λ


Dr. Nádaskay Béla (1848–1933) állatorvos és orvosdoktor, az állatorvosi főiskolán az anatómiai tanszék vezetője, a leíró- és tájbonctan tanára, az első magyar állatorvosi folyóirat, a Veterinarius alapítója, az Anatómiai Tanszék múzeumának szervezője, a Magyar Országos Állatorvos Egyesület (MOÁE) alapító tagja, titkára, elnöke, majd tiszteleti tagja. Kiváló kézügyessége is segítette abban, hogy a preparálást már-már művészi szintre emelte. Nádaskay nevéhez fűződik a híres Kincsem csontvázának preparálása is, amely jelenleg a Mezőgazdasági Múzeumban látható

Kincsem, a csodakanca (1874–1887) a legsikeresebb magyarországi versenyló 54 versenyen indult és bizonyult a legyőzhetetlennek. Csontvázát Nádaskay Béla preparálta, és ez az ötvenes évekig az Anatómiai Múzeum tulajdonában volt. Jelenleg a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható.

 

Aranyérem - Párizsi Világkiállítás, 1900Aranyérem - Párizsi Világkiállítás, 1900

Ló hörgőfa preparátuma – az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert
(Az Anatómiai Múzeum tulajdona)

Korróziós készítmény. A korróziós preparálási módszert az erek és más üreges szervek szemléltetésére alkalmazzák. Az ereket, üregeket merevedő masszával – Nádaskay korában gipsz-kaucsukkal – töltik fel, amely szükség szerint különböző színűre festhető. Ezt követően savakkal elroncsolják a környező szöveteket, így csak a feltöltött részek maradnak meg.


Λ

Tangl Ferenc (1866–1917) orvosdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az élet- és természettan rendes tanára, az élettani intézet vezetője 1892-től 1903-ig. A M. kir. Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás igazgatója.

 

Tangl Ferenc két keretben épszövettani mikroszkópos készítményekkel, vacuum szárító szekrénykével, mesterséges lélegeztető készülékkel érdemelt ki ezüstérmet.

EzüstéremEzüstérem - Párizsi Világkiállítás 1900


Λ

Kóssa Gyula mérgek hatását mutatta be a jellemző testtartásban rögzített kitömött állatokon és rajzokon (cukormérgezés folytán bekövetkező elmeszesedés, pilocarpinnel mérgezett galamb, nikotinnal mérgezett béka, sublimattal mérgezett nyúl veséje stb.)

Kóssa Gyulának 1900-ra már a legkorszerűbb berendezésekkel sikerült felszerelnie a Gyógyszertani Intézet. A tudomány élvonalában álló kutatóhelyet ezüstéremmel és oklevéllel tüntették ki.

 

EzüstéremEzüstérem - Párizsi Világkiállítás 1900


Λ


Schwenszky Ármin (1846-1927) állatorvos, a patkolástan oktatója az állatorvosi tanintézetben 1882-től 1915-ig. Szakmai jártasságát és kiváló gyakorlati tudását gyümölcsöztette a Nádaskay Bélával megírt, ötször kiadott Patkolástani kézikönyvben.
Schwenszky Ármint, a patkolástan tanárát ezüst éremmel jutalmazták a különböző nemzetek patkóit bemutató tábláiért és a lábvégbetegségeket szemléltető száraz készítményeiért.
EzüstéremEzüstérem - Párizsi Világkiállítás 1900

 

A lábvégeket és azok betegségeit mutató száraz készítmények.
Forrás: Üllő, Nagyállatklinika

 

A különböző funkciójú, különböző országokból származó patkókat bemutató táblák


Λ

Monostori Károly (1852–1917) állatorvos, az állattenyésztéstan rendes tanára 1884-től 1908-ig. A szülészet, kiváló szakíró. Mintegy három évtizeden át igen termékeny munkát végzett szakmájában, a társadalmi közéletben, egyszersmind a szépirodalom területén is.

Monostori Károlyt, az állattenyésztési tanszék vezetőjét a közreműködők ezüstérmével jutalmazták. Kiállította a különböző háziállat-fajok korának meghatározására szolgáló fogak teljes sorozatait; gyapjú- és szőrgyűjteményt, a háziállatfajok koponyáit.

Ezüstérem - Párizsi Világkiállítás 1900 Ezüstérem

Racka koponya
Forrás: Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet


A ló fogazatának alakulása csikó-kortól huszas éveiig.
Forrás: Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet

Gyapjúminták
Forrás: Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet

 


 

 

Λ

Ifjabb Vastagh György (1868–1946) 44 szobrot készített a világkiállításra, közöttük a nagydíjat nyert „Csikós”-t. Ezekkel együtt 100 szobra szerepelt a mezőgazdasági osztályon, ahol aranyérmet, a művészeti osztályon pedig ezüstérmet nyert. E szobrokat vásárolta meg Monostori Károly a M. kir. Állatorvosi Főiskola számára.

EzüstéremEzüstérem - Párizsi Világkiállítás 1900

Ifj. Vastagh György egyik szobra (racka jerke)

 


 

Λ

Plósz Béla (1863–1945) állatorvos, bölcsészdoktor, a M. kir. Állatorvosi Főiskola nyilvános rendes tanára, a sebészeti klinika vezetője 1897-től 1921-ig, a szülészet tantárgy és a törvényszéki állatorvostan előadója.
Plósz Béla új, fertőtleníthető (asepsis) sebészi eszközök gyűjteményével és szemrendellenességek borszeszes készítényeivel (occlusio pupillae acquisita, ablatio retinae totalis, keratokele, ablatio membranae Descemetii stb.) ezüst érmet nyert.

Ezüstérem - Párizsi Világkiállítás 1900

Ezüstérem

 

 

Az eszközök fertőtlenítésére szolgáló, borszesz égővel működő autokláv
(A Sebészeti és szemészeti tanszék ajándéka)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura
Hutyra Ferenc és Marek József munkássága PDF Nyomtatás

Vissza a nyitó oldalra

Hutÿra Ferenc (1860–1934)

 

Hutyra Ferenc, rektor magnificus

Orvos, állatorvos, a M. kir. Állatorvosi Főiskola rektora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nemzetközi szaktekintély. A humánorvosi szemlélet bevezetője az állatorvos-tudományban. Az állatorvosi patológia, járványtan, belgyógyászat, immunológia, szerológia és virológia, valamint az igazságügyi állatorvostan kiemelkedő művelője. Az állat-egészségügyi rendszer koncepciózus szervezője.

 


Bár számos tárgyat oktatott, az állatjárványtan, a fertőző állatbetegségek kutatása, diagnosztizálása és kezelése állt érdeklődése homlokterében. Jelentős eredményeket ért el több gazdaságilag igen nagy fontosságú betegség (pl. gümőkór, takonykór, keleti marhavész, lépfene, sertésorbánc, tetanusz) vizsgálatában. Azonosította a sertés brucellózisának kórokozóját. Kimutatta, hogy a sertésvész vírusos megbetegedés, és kidolgozott ellene egy oltóanyagot. Munkálatainak elősegítésére 1907-ben létrehozta Köves Jánossal azt a virológiai laboratóriumot, amely 1912-től Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat néven működött. Elsőként használta a tuberkulin és a mallein-próbákat.

A sertésorbánc, a lépfene és a sertéspestis tüntetit szemléltető preparátumok (Forrás: Kórbonctani és igazságügyi állatorvostani tanszék)

Főként az ő érdeme, hogy a magyar állatorvos-képzés világszínvonalra emelkedett és jelentős kutatási teljesítményeket ért el. Marekkel közösen írt, 1905-ben németül is megjelent háromkötetes állatorvosi belgyógyászatát tizenegy további nyelven adtak ki, és mindenhol alapvető tankönyvnek, kézikönyvnek számított.

Részt vett több állatorvosi szakfolyóirat és kiadvány szerkesztésében, amelyeken keresztül formálta a hazai és nemzetközi közvéleményt (pl. Állategészségügyi Évkönyv, Jahresbericht über das Veterinärwesen in Ungarn, Veterinarius, Állatorvosi Lapok), rovatvezetője volt a Köztelek című mezőgazdasági szaklapnak.

Érdeklődése azonban nem korlátozódott a főiskolára. Nemzetközi kitekintését és tekintélyét is latba vetve mindig az állategészségügy egészében gondolkodott, és számos tanulmánnyal, javaslattal segítette a szolgálat fejlesztését, a korszerű jogszabályok kidolgozását, az állatbetegségek elleni hatékony védekezést. Jelentős szerepe volt abban, hogy 1900-ban megalakulhatott az Országos Állategészségügyi Tanács.

Irányítója volt a M. kir. Állatorvosi Akadémia és Főiskola és az állategészségügy bemutatásának az 1896-os Ezredéves Kiállításon, az 1900-as párizsi Világkiállításon, valamint oroszlánrészt vállalt a Budapesten 1905-ben tartott VIII. Nemzetközi Állatorvosi Kongresszus megrendezéséből. Mindezzel nemzetközi rangra emelte a hazai állatorvoslást.

Hutÿra Ferenc kezdeményezésére indult meg hazánkban a háziállatok védőoltása az embereket is veszélyeztető lépfene és a sertésorbánc ellen. Felterjesztését Varga Ferenc igazgató továbbította.

Sertésorbánc                                 Lépfenés bélcarbunculus (ló)
Forrás: Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék

Klasszikus sertéspestis (bélgombok) és a Hutÿra-Köves-féle sertéspestés elleni szérum hirdetése
Forrás: Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék

 

Hutÿra Ferenc – Marek Jozsef: Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere.

1905-ben jelent meg e kétkötetes könyv első német kiadása. Az első kötetet Hutÿra Ferenc írta a fertőző betegségekről, míg a másodikat Marek József a szervek betegségeiről. Az említett két szerzőtől további 5 német nyelvű kiadás jelent meg (1909, 1910, 1913, 1920 és 1922). Az 1938-ban megjelent 7. kiadásban a szerzők neve Manninger Rezsővel bővült, s e három szerző írta a 8. és 9. német kiadásokat is (1941, 1945). A 10. és 11. német kiadásban (1954, 1959) a szerzők között szerepel Mócsy János is. A könyv megjelent 5 angol (1912, 1913, 1916, 1938, 1946), 3 olasz (1916 1926, 1949), 3 spanyol (1920, 1968, 1973) kiadásban (esetenként több utánnyomással), 2 orosz (1910/1937, 1961/1963) kiadásban (több részletben), egy török (1937), egy alkalommal szerb (1949), lengyel (1962) kínai (1962/1965 – több részletben), és a magyar (tankönyvi változat), szlovák (1954), francia (1959/1960) és vietnami (1962) kiadásban is, összesen 11 idegen nyelven.

A szerzők állandóan gondoskodtak a magyar gyakorló állatorvosok és egyetemi hallgatók részére írt tankönyvekről is, melyek nem a „nagy német” könyv rövidített változatai voltak, hanem szerkezetükben és tartalmilag is eltértek attól. E könyvet a mai utódok is folytatták.

Manninger Rezső és Mócsy János 1956–1964  között kiterjedt levelezést folytattak a német Fischer kiadóval a további kiadások lemondásáról, mert úgy gondolták, hogy a tudomány annyira specializálódott, hogy megállapításait egy szerző képtelen egy kötetben összefoglalni és a szerteágazó vélemények alapján saját álláspontot kialakítani.

Manninger Rezső

Manninger Rezső (1890-1970) állatorvosdoktor, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, az MTA alelnöke, az egyetem járványtani tanszékének vezető egyetemi tanára (1927–1963), az Országos Állategészségügyi Intézet megalapítója és első vezetője. Nemzetközileg elismert, kiváló tudós, az állatorvosi mikrobiológia és járványtan iskolateremtő egyénisége.

 

Mócsy János

Mócsy János (1895–1976) állat-orvosdoktor, Kossuth- és Állami-díjas akadémikus, a belgyógyászati tanszék és klinika vezetője (1935–1961), az állatorvos-tudomány nemzetközileg is elismert tudósa. A nagyüzemi állattartás állat-egészségügyi problémáinak első hazai kutatója.

Forrás: Mészáros János: Hutÿra – Marek – Manninger – Mócsy: Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere c. könyv létrejötte, diadalútja és az újabb kiadások megszűnése (az első kiadás cenenáriuma alkalmából. Magyar Állatorvosok Lapja, 2005. 127. 246-250.

 

Budapesti-díj

Budapesti-díj
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tulajdona.

Az 1905. évi budapesti VIII. Nemzetközi Állatorvosi Kongresszus elhatározta, hogy a fennmaradt bevételi többletet a nemzetközi állatorvosi kongresszusoknak ajánlja fel nemzetközi díj alapítása céljából. Így jött létre az ún. Budapesti-díj. A XI. londoni kongresszus az utolsó 25 év alatt megjelent munkákat vette figyelembe, és a díjat dr. Hutÿra Ferencnek és dr. Marek Józsefnek ítélte oda, azoknak az érdemeknek az elismeréséül, amelyeket e nagynevű magyar szerzők a világ több művelt nyelvére lefordított állatorvosi belgyógyászati kézikönyvük révén szereztek.

 

 

Λ

Marek József (1868–1952)

Marek József

„A világ állatorvosainak tanítómestere”, az önálló belgyógyászati tanszék és belklinika első vezetője (1904–1935), Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteletbeli tagja. Marek József a belgyógyászatot a legtágabban értelmező, széles látókörű, a humán orvoslás vívmányait az állatorvoslásban széles körben alkalmazó, újító szellemű, igényességéről és szerénységéről ismert tudós tanár volt. Különös hangsúlyt helyezett a helyes és pontos diagnózis felállítására, a betegségek elkülönítő kórjelzésére, és ennek érdekében számos klinikai és laboratóriumi diagnosztikai módszert fejlesztett ki. Nevéhez fűződik több emésztő- és légzőszervi megbetegedés, neurológiai elváltozás, anyagcserezavarra visszavezethető állatbetegség – sertéspestis, Marek-betegség, májmételykór, kergekór, angolkór stb. – élettani hátterének feltárása, diagnosztikájának és klinikai gyógymódjának kidolgozása. Minkét téren számos újítást vezetett be (elektrodiagnosztika, orr- és gégetükör, endoszkóp, Marek-szonda, gyógyszerek), de a hagyományos eljárások (pl. kopogtatás) továbbfejlesztésén is dolgozott. Jeleskedett továbbá a  neurológiai és anyagforgalmi betegségek kóroktanának feltárásában, de foglalkozott az állatpszichológia egyes kérdéseivel is.

Példamutatóan vezette az egyetem belklinikáját, ahol gyakran maga végezte el a páciensek fizikális klinikai vizsgálatát. Munkatársaitól is megkövetelte az alapos betegvizsgálatot, valamint a pontos kórtörténet-felvételt és kórlapvezetést. A klinikai tapasztalatok motiválták és alapozták meg a tudományos munkát. Mindezt számos nemzetközi jelentőségű könyvben és szakközleményben foglalta össze.

Maggyar Örökség-díj

Marek József, Kossuth-díjas akadémikus 2007-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott, amelyet az Állatorvos-tudományi Kar dékánja vett át

Marek, J.: Lehrbuch der Klinischen Diagnostik der inneren Krankheiten der Haustiere
A „Klinikai diagnosztika” (1902) tankönyv jelentősen kibővített és több kiadást megért német változata, amely tartalmazza a klinikai vizsgálómódszereket, a laboratóriumi és allergiás diagnosztikai eljárásokat, a klinikai bakteriológiai és immunológiai hibák vizsgálatát, a röntgen és elektrodiagnosztikai vizsgáló módszereket stb.

Rinolaringoszkóp. Az orr- és melléküregei, a gége és a légcső vizsgálatára szolgáló eszköz, amelyet Marek József fejlesztett ki.

Májmétely tárgylemezen preparálva és az ez által okozott elváltozások szarvasmarha májában (fehéren megvastagodott epejáratok)
Forrás: Parazitológiai és Állattani Tanszék

Distol. A májmételykór a 19. század végén a szarvasmarha és birka állományok 5-40%-át is károsította. Marek (Pataki Pállal) kidolgozta ennek klinikai diagnosztikáját és gyógyítására kifejlesztette az évtizedeken át egyedül hatásos gyógyszert, a Distolt, amely a gyártó Chinoin Gyógyszergyár számára is hatalmas siker volt.

Elektromyographiás készülék. A perifériás ideg-rendszer és az izmok elektromos ingerlékenységének vizsgálatára. Az 1900-as párizsi Világkiállításon is bemutatta az elektrodiagnosztikai vizsgálatok eredményeit négy állatfajon, a ló, a kutya, a szarvasmarha, a juh motoros pontjait feltüntető ábrák segítségével.

 


Lovak elektromos ingerlékenység-vizsgálata
Klösz György fotogáfiája

Orr-gyomor szonda (Marek-szonda). A kólikás lovak esetében megkülönböztette a bélfelfúvódást és a heveny gyomorkitágulást mint kórokot, és statisztikai vizsgálatok alapján bebizonyította, hogy a gyomortartalom lecsapolása – amely az állatorvosi gyakorlatban is nehézség nélkül végrehajtható - jelentősen javítja a túlélési rátát. Ő írta le először a lovakban a tágremese lép-vese szalag okozta lefűződését.


Fotó: Dr. Perényi János
Forrás: Üllő, Nagyállatklinika

 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura
Felfedezők és újítók PDF Nyomtatás

Vissza a nyitó oldalra

Az állatorvos-tudományi kutató és fejlesztő munka lehet alapkutatás jellegű, míg más része egészen közvetlenül kötődik a gyakorlathoz. Akadtak a mikrobiológusok, a patológusok és a parazitológusok között, akik új fajokat fedeztek fel; voltak, akik olyan tudományos felismerésekre jutottak, amelyekkel megelőzték korukat, és voltak, akik a diagnosztikai eljárásokat, a sebészet vagy szülészet manuális technikáit vagy eszközeit tökéletesítették.

Marek-Wellmann-Urbányi képlet * Kóssa-reakció * Jármai víruskutatásai * Berrár-féle myopiás folt * Új parazita-fajok * Magyar döntési módszer * Azary-féle légőtubus és plessziméter * Plósz által módosított szülészeti fogó * Plósz-féle sebészeti kés (szike) * Hetzel-féle ujjkés * Emaszkulátorok * Hetzel-féle emaszkulátor * Verbőczy féle emaszkulator * Berrár-féle emaszkulátor * Bölcsházy-féle extraktor (szülészeti sodrony) * Karpfer-féle coelotom * Deseő-féle készülék * Berrár-féle szájterpesztő * Lehoczki féle elektromos fogreszelő * Magyary-Kossa Gyula gázkamra-szabadalma



Λ

Marek-Wellmann-Urbányi képlet

Az állatok, állatállományok számos betegsége a helytelen takarmányozás, a nem megfelelő tartástechnológia következménye. Marek József, Wellmann Oszkár, az állattenyésztési tanszék és Urbányi László vegyész, a kémiai tanszék vezetője kiterjedt vizsgálatokat folytattak az angolkórral kapcsolatban, és arra a megállapításra jutottak, hogy azt nem pusztán a D–vitamin hiánya okozza. Kidolgoztak egy képletet, a takarmányok ún. földalkáli-alkalicitásának (FA) meghatározására: (CaO+MgO)-P2O5-ben határozták meg. Az ettől való rendellenes eltolódás anyagforgalmi zavarokhoz, többek között a fiatal állatok csontjainak rendellenes fejlődéséhez, angolkór kialakulásához vezethet. A képlet tehát, és az ez alapján kidolgozott takarmányozási javaslatok fontos szerepet játszanak a betegség megelőzésében és gyógyításában.

Marek, Wellmann és Urbányi e felismerésével már az 1930-as évek elején rámutatott, hogy a szervezet jellemzően savas anyagcseréjének ellensúlyozására célszerű kissé lúgos táplálékot fogyasztani. A sav-bázis egyensúly kóros eltolódása különböző betegségekhez vezet: törékeny lesz a tojás héja, húgykő képződik vagy éppen a csontok deformálódnak. Felfedezésük homályba veszett, és csak évtizedekkel később került újra a tudományos érdeklődés homlokterébe a „lugosító diéta”.


Wellmann Oszkár

Wellmann Oszkár (1876-1943) állatorvos, akadémikus, az állattenyésztéstani tanszék vezetője 1910-től 1943-ig, a M. kir. Állatorvosi Főiskola rektora (1931–1933).

 


Urbányi László (1902-1977) vegyész-mérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora, a kémiai tanszék vezető tanára 1943-tól 1957-ig.

 



Magyary-Kossa Gyula

Magyary-Kossa Gyula (1865-1944), orvosdoktor, a gyógyszer- és a méregtan tanára 1896-tól 1936-ig. Nagyszámú, fontos gyógyszertani és méregtani vizsgálatán kívül maradandót alkotott a magyar orvostörténet-írás terén is. Az állatorvos-történelem elôadója is volt 1896-tól 1905-ig.

Λ

Kóssa-reakció

A (Magyary-)Kóssa Gyula által 1901-ben leírt „mészkimutatási reakció” a meszesedések alkalmával lerakódó kalcium-vegyületek kimutatására szolgál. A hisztokémiai eljárás kivitelezése során a szövetekben felhalmozódott kalcium-foszfát és kalcium-karbonát reagál a kimutatásra használt ezüst-nitráttal, és a cserebomlás eredményeképpen vízben oldhatatlan ezüst-foszfát és ezüst-karbonát keletkezik. Fény hatására ezekből a vegyületekből fémezüst válik ki, amely fekete csapadék formájában figyelhető meg a metszetekben. Magyary-Kossa Gyula a Beiträge der Pathologischen  Anatomie und allgemeinen Pathologie c. folyóirat 1901. évi 29. évfolyamában ismertette munkáját „Ueber die im Organismus künstlich erzeugbaren Verkalkungen” címen.

 

Kossa-reakció

A Kossa-reakció képe a mikroszkóp alatt
Forrás: Dr. Kótai István


Λ

Jármai víruskutatásai


Jármai Károly

Jármai Károly (1887-1941), állatorvos, a kórtan és a kórbonctan tanára, a kórbonctani tanszék vezetője (1919-1941). Az összehasonlító kórtan művelője, a Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán magántanárként előadója. Az átoltható, vírus okozta daganatok vizsgálatával lett világszerte elismert állatorvos patológus (tyúkleucosis, szarvasmarha bőr-papillomatosis). A Magyar Pathologus Társaság alapító tagja, 1939-ben elnöke.

A világon elsőként igazolta az embrionális tojás alkalmasságát a víruskutatás céljaira. Előre jelezte az elektronmikroszkóp jelentőségét a víruskutatásban. Az Általános kórtan (1925) és A háziállatok kórbonctana (1936 és 1941) könyvei az első magyar nyelvű képekkel illusztrált állatorvosi patológiai munkák.

Kísérleti leucosis-fertőzés (átoltás) következtében jelentősen megnagyobbodott tyúklépek
Forrás: Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék múzeuma

 


Papillomatosis szarvasmarha bőrén
Forrás: Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék múzeuma


Λ

Berrár-féle myopiás folt

 

Berrár Mihály

Berrár Mihály (1884–1929) állatorvosdoktor, a sebészet és szemészet tanszékvezető tanára. Az állatorvosi szemészet első magyarországi művelője; több vizsgáló módszer és műszer alkotója. Az első teljes állatorvosi sebészeti tankönyv írója.

A jelentősebb mértékű myopia (rövidlátás) kimutatására alkalmas, a lovak rövidlátásának legegyszerűbb és leggyakorlatiasabb eljárása az ún. Berrár-féle vizsgálati módszer, amelyhez csak egy szemtükörre van szükség. A myopiás folt a szemtükör nyílásának a szemfenéken keletkezett és a szem tükröző közegei által megnagyított képe. Éles kép csak akkor jön létre a szemfenéken, ha a tükör a szem távpontjában van. A myopiás folt és a távpont alapján kiszámítható a rövidlátás mértéke.

Forrás: Berrár M.: Állatorvosi sebészet. I. kötet. Az általános sebészet és a szemészet. Budapest : Centrum Kiadó Rt., Állatorvosi Főiskola „Lehel” Bajtársi Egyesülete, 1924. 320. p.


A parazitológia tanszék laboratóriuma


Λ

Új parazita-fajok

Rátz István Rátz István (1860–1917) orvosdoktor, állatorvos, a kórbonctan nyilvános rendes tanára, a kórbonctani tanszék vezetője.

Kotlán Sándor

Kotlán Sándor (1887–1967) állatorvos-doktor, egyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémikus, a hazai önálló parazitológiai tudomány megteremtője, a parazitológia világszerte elismert tudósa, az önálló parazitológiai tanszék szervezője és első vezetője.


Mind Rátz István, mind Kotlán Sándor számos új parazitafajt írtak le főleg háziállatokból de vadmadarakból is. Az általuk felfedezett élősködők legtöbbjét még ma is az általuk adott neveiken ismeri a tudomány.

A Rátz István által leírt féregfajok:
Echinochasmus perfoliatus Rátz
Opistorchis entzii Rátz
Pegosomum saginatum Rátz
Pegosomum spiniferum Rátz
Dipylidium sexcoronalum Rátz
Dipylidium örleyi Rátz


A Kotlán Sándor által leírt egysejtűek és féregfajok:
Cochlosoma anatis Kotlán
Protrichomonas anatis Kotlán
Eimeria parva Kotlán, Mócsy és Vajda
Eimeria anseris Kotlán
Eimeria parvula Kotlán
Eimeria nocens Kotlán
Eimeria piriformis Kotlán és Pospesch
Petasiger megacanthum Kotlán
Echinochasmus amphibolus Kotlán
Poteriostomum rátzii Kotlán
Cylicostomum cymatostomum Kotlán
Cylicostomum acuticaudatum Kotlán
Cylicostomum calicatiforme Kotlán
Cylicostomum ornatum Kotlán
Cylicostomum sagittatum Kotlán
Cylicostomum elongatum macrobursatum Kotlán
Cylicostomum hybridum Kotlán
Cylicostomum leptostomum Kotlán
Cylicostomum ihlei Kotlán
Cylicostomum prionodes Kotlán
Capillaria perforans Kotlán és Orosz
Capillaria phasianina Kotlán
Cochlosoma anatis Kotlán

Forrás: Dr. Majoros Gábor
Parazitológiai és Állattani Tanszék

_

_
Poteriostomum rátzii Kotlán
Forrás: Dr. Majoros Gábor
Parazitológiai és Állattani Tanszék

 

Capillaria perforans tárgylemezen preparálva Kotlán Sándor saját kezű feliratával
Forrás: Parazitológiai és Állattani Tanszék

 

_

Cochlosoma anatis Kotlán
Forrás: Dr. Majoros Gábor
Parazitológiai és Állattani Tanszék

 

A Rátz István által 1900-ban macskából leírt galandféreg, a Dipylidium oerleyi Rátz egy példánya
Forrás: Dr. Majoros Gábor
Parazitológiai és Állattani Tanszék

 


Λ

Magyar döntési módszer

A lovak műtéthez történő lefektetésére szolgáló egyszerű eljárás, amelyhez egy hosszú, erős kötél szükséges. A kötél közepére nem szoruló hurkot készítünk, amelyet átvetünk a nyakon. A kötél két szárát a szügy alatt a elülső lábak között hátra vezetjük, a hátsó lábak csüdhajlatára hajlítva visszavezetjük és átfűzzük a nyakon lévő hurkon, majd a kötél két hátravezetett végét egyszerre erélyesen meghúzzuk. Ekkor a ló leül, és innét már a kívánt oldalra dönthetjük. Előfordul, hogy nem sikerül a megfelelő helyre döntenünk a lovat, és a hátsó csüdhajlatot kidörzsölheti a kötél.

_

Tamas L. – Fellner F.: Állatorvosi sebészeti műtéttan. 2. átdolg. Bőv. Kiad. Budapest, Mezőgazdasági K., 1969. 29-30. p.


Λ

Azary Ákos

Azary Ákos (1850–1888) orvos, sebész, állatorvos, nyilvános rendes tanár, a belgyógyászati tanszék vezetője 1882-től 1888-ig; az állatjárványtan és állat-egészségügyi rendészet. Rövid ideig tartó munkásságával a tanintézetben a belgyógyászat oktatása és művelése terén új korszakot teremtett.

A légcsőtubust a légcsőmetszés után a légcsőgyűrűk közötti sebbe illesztik. A beteg ezen keresztül lélegzik. „Az Azary-féle kanül előnye, hogy ágai maguktól rögzítik a tubust, ugyanúgy, mint a Hauptner-féle tubusnál is. Hátránya ezeknek a tubusoknak, hogy utólagos légcsőszűkületre inkább okot adnak…”

_

Berrár Mihály: Állatorvosi sebészet. II. kötet. Budapest, Centrum K. Rt. 1924. 141. oldal


Azary-féle plessimeter

A plessimeter, magyarul kopogtatólemez és a kalapács a közvetett kopogtatás eszköze. Kopogtatással lehet tájékozódni a belső szervek (különösen a légtartalmú részek, például a tüdő) állapotáról. A kopogtatólemezt a bordaközökbe helyezzük, és a kalapáccsal függőlegesen ütögetjük. Az így nyert hang jellemzi a szerv állapotát.
Azary Ákos kiváló diagnoszta volt, többek között a kopogtatásos vizsgálatot is alaposan ismerte és az erre szolgáló eszközt tökéletesítette.

 


Λ

Plósz által módosított szülészeti fogó

A szülészeti fogó az elakadt magzat kihúzására szolgál. Előnye, hogy kényelmes és egyszerű a kezelése, mélyen lehet benyúlni és nagy erőt lehet kifejteni vele.

_


Λ

Plósz-féle sebészeti kés (szike)

A sebkészítéshez a lágyszövetekben kést és ollót használnak, hogy a szövetroncsolás a legkisebb legyen. A Plósz-féle az egyik leggyakrabban használt szike.

 


Λ

Hetzel-féle ujjkés

Hetzel Henrik

Hetzel Henrik (1875-1949) állatorvos, a szülészeti tanszék alapítója, a szülészet szervezője, előadója és a szülészeti klinika (1929–1946), valamint a poliklinika vezetője (1936–1945). A meddőség kór- és gyógytanának elismert kutatója, első előadója.

A szülészeti kések (ujjkés, embryotom, izomkés) a magzat darabolására szolgálnak. „A műszer 7 cm hosszú, hajlott késpenge, amelynek hátára a mutatóujj befogadására 2, előre és hátra hajlítható, hátulsó végére pedig a hüvelykujj részére egy, jobbra vagy balra fordítható gyűrű van szerelve. A penge éle fölé pedig egy gombot készítettem, amelyre a középső ujj illik. A penge testében levő apró lyuk arra szolgál, hogy abba fonalat erősítsünk, hogy ennél fogva a nemi szerveken kívül levő kezünkkel a metszésnél segíthessünk.”

_

Hetzel Henrik: Állatorvosi szülészet. Gödöllő, a szerző kiadása, 1925. 271-272. p.


Λ

Emaszkulátorok

_

Az emaszkulátor, más néven herélő fogó a hím állatok ivartalanítására szolgáló ollószerűen záródó műszer, amely a kettős ág közé helyezett ondózsinórt zúzza, majd elvágja, ezzel az utóvérzést csökkenti vagy teljesen kiküszöböli.

Hetzel-féle emaszkulátor
Kis méretben készül. A Berrár-féle készülék ollószerű nyéllel ellátott változata. Az ollós emaszkulátor a legalkalmasabb a petefészek lezúzására is.

_

Verbőczy féle emaszkulator

Egymás mellé záródó felületei is vannak. „Verbőczy pedig a zúzófelületet 2-3 centiméterrel szélesítette… A főiskola klinikáján jelenleg a Verbőczy-féle emaszkulatort használjuk, a zúzás teljesen kielégítő, amennyiben utóvérzést egy esetben sem észleltünk.”
Plósz Béla: Sebészeti műtéttan. Budapest, Pátria, 1908. 324. p.

Berrár-féle emaszkulátor

A zúzó és vágó felület távolsága optimális. Kis, közép és nagy méretben készül. Öreg sertések petefészkének zúzására is alkalmas.

_
Emaszkulátorok  Ló ivartalanítása emaszkulátorral
Fotó: Dr. Perényi János
Forrás: Kamarai Állatorvos


Λ

Bölcsházy-féle extraktor (szülészeti sodrony)

_

Bölcsházy Kálmán (1901–1978) állatorvosdoktor, a szülészeti tanszék és klinika egyetemi tanára 1948-tól 1966-ig, a nagyüzemi állattartás és takarmányozás szülészeti és szaporodásbiológiai problémáinak első hazai kutatója; számos szülészeti műszer feltalálója és konstruktőre.

 

A sodrony az elakadt magzat kihúzására szolgál, nagyállatokból. Egy készlethez három sodrony tartozik, amelyek közül kettő a végtagok, egy pedig a fej húzatására szolgál. A sodrony rozsdamentes, nagy teherbírású, rugalmas, nem gyűrődik. A sodronyt acéldrót-spirálokkal fedik, hogy ne okozzon sérülést. A hurkot csúsztatható fémkengyelen kell áthúzni, ami biztosítja tágasságát és szabályozhatóvá teszi a feszességét. Könnyen a magzatra helyezhető és erős húzást biztosít.

Forrás: Cseh Sándor: Állatorvosi szülészeti műtéttan. Budapest, Mezőgazdasági K., 1967. 155. p.


Λ

Karpfer-féle coelotom

Karpfer Konrád állatorvos által 1922-ben bemutatott, a nagyállatok hasüregének kórbonctani céllal történő megnyitására szolgáló kés, amely lekerekített végével megkíméli a beleket.

 


Λ

Deseő-féle készülék

Deseő Dezső_

Deseő Dezső (1893–1967) orvosdoktor, az élettan nyilvános rendes tanára. A M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazda-sági és Állatorvosi Karának dékánja.

 

A Deseő-féle ún. tömegoltó készülék (1953) jól alkalmazható közvetlen – állatból állatba történő – vérátömlesztés céljára. A fecskendőre szerelhető kis készülék gumiszeleppel van ellátva és két 50 centiméteres gumicsővel csatlakozik egy-egy vénatűhöz. A készüléket a vérátömlesztés előtt légteleníteni kell, a vért az egyik csövön fel lehet szívni, a másikon pedig azonnal tovább lehet nyomni.

_ _
Forrás: Tamas L. – Fellner F.: Állatorvosi sebészeti műtéttan. 2. átdolg. Bőv. Kiad. Budapest, Mezőgazdasági K., 1969. 118-119. p.


Λ


Berrár-féle szájterpesztő

A lovak fogának reszeléséhez szükség van a száj nyitvatartására, erre szolgál a szájterpesztő. A Berrár-féle szájterpesztő előnye, hogy a fejhez rögzíthető, nem mozdul el.


Λ


Lehoczki féle elektromos fogreszelő

A lovak szájában túlnőtt, élessé vált fogcsúcsok és élek lereszelésére szolgálnak a fogreszelők, amelyeknek kíméletesebb, pontosabb és kényelmesebb használatát biztosítják az elektromos berendezések. A Lehoczki-féle készüléknek a nyelében van elhelyezve a motor.

_

A Berrár-féle szájterpesztő alkalmazása fogreszeléskor
Fotó: Dr. Perényi János
Forrás: Kamarai Állatorvos


Λ

Magyary-Kossa Gyula gázkamra-szabadalma

A szabadalom a lovak, egyéb állatok, ruházat vagy tárgyak rovarkártevőktől való megszabadítását szolgálja. A téglából épített, kívül-belül vakolt kamrába bevezették a lovat. Fejét a nyakára simuló és szorosan záró kámzsán keresztül a külvilágra húzták, az ajtókat becsukták. A házikó belsejében égető berendezést helyeztek el, amelyben kénrudakat hamvasztottak el. A keletkező kén-dioxid a bőrben élő atkákat elpusztította. A kezelés egy-másfél óráig tartott. Ellenőrizték a kén-dioxid koncentrációt. Az utóbbit úgy, hogy az ablak belső párkányán mécsest helyeztek el. Az olajmécses lángjának kialvása az oxigén elfogyására utalt, ebből pedig az elégetett kén mennyisége ismeretében, kiszámítható volt a kén-dioxid koncentrációja.

Forrás: Kótai István, Kamarai Állatorvos

A gázkamra makettje

 

 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura
A mikrobiológia nagyjai és a Magyar királyi Állami Bakteriológiai Intézet PDF Nyomtatás

Vissza a nyitólaphoz

A 19. század második felében az orvostudomány forradalmi átalakuláson ment keresztül, amelyek közül az egyik legjelentősebb a fertőző betegségek valódi természetének és kórokozóinak – a baktériumoknak és később a vírusoknak – a felfedezése volt. Bár a baktériumokat tulajdonképpen már kétszáz évvel korábban megpillantotta mikroszkópjában a holland Antoni van Leeuwenhoek, csak jóval később, Pasteur és Koch munkássága nyomán vált ez az ismeret gyakorlati jelentőségűvé. A vírusok – a baktériumoknál kisebb kórokozók – létére a 19. század végén végzett kísérletek derítettek fényt.

A fertőző állatbetegségek pusztításai gazdaságilag rendkívül súlyos veszteségeket okoztak és okoznak ma is. Elég a néhány évvel ezelőtt bekövetkezett angliai száj- és körömfájás járvány következményeire gondolni. A tudomány és az állategészségügyi ellenőrzés – 19. századi nevén állategészség-rendőri szervezet – közös erőfeszítéseivel hazánk az éghajlati és állattartási okok miatt általában kelet felől érkező fertőzéseknek hatékonyan ellen tudott állni. Első állategészségügyi rendeleteink az ún. keleti marhavész megfékezését szolgálták, és 1881-re sikerült is országunkat megszabadítani e kórtól. Az 1888. évi VII. törvénycikk már átfogó módon szabályozta az állategészségügyet, és szigorú előírásokat tartalmazott a határok ellenőrzésére, a szállítás és az állattartás- és vágás körülményeire, a betegségek kötelező bejelentésére, a kitörő járványok lokalizálására vonatkozóan, megszabva az állatorvos teendőit. Ugyancsak rendelkeztek az állatgyógyászati készítmények és a vakcinák vizsgálatáról, amelyekből mintát kellett küldeni a Magyar királyi állami Bakteriológiai Intézet számára.

Az állatorvosi tanintézet mindig szoros kapcsolatban volt a gyakorlattal, és folyamatosan küldte tudományos megalapozottságú felterjesztéseit a földművelésügyi tárcának javasolva ezekben a legkorszerűbb fertőtlenítési eljárásokat az állatokat szállító hajók, vasúti kocsik számára, vagy éppen a járványokat megelőző vakcinázást lépfene ellen. Komoly részt vállalt a hatósági állatorvosok számára kötelező állatorvosi tiszti vizsgák lebonyolításában is.

A Bakteriológiai intézet is itt alakult meg 1891-ben a kiváló orvos, dr. Preisz Hugó vezetése alatt, aki ugyanebben az évben az évben azonosította a juhok és kecskék sajtos nyirokcsomó-gyulladásának kórokozóját, a ma Corynebacterium pseudotuberculosis-nak nevezett baktériumot.

Az Intézet feladatai a következők voltak:

 

  1. A fertőző betegségek tanulmányozása tudományos szempontból.
  2. A bakteriológia vívmányainak érvényesítése a fertőző betegségek ellen való védekezés és azok elfojtása érdekében.
  3. Az állatorvosoknak, emberorvosoknak vagy más érdeklődőknek a bakteriológia területén folytatott tanulmányokra és tudományos működésre alkalmat nyújtani.
  4. Bakteriológiai kérdésekben hatóságoknak, hivataloknak vagy magánfeleknek szakvéleményeket adni.

1906-ban Aujeszky Aladár vette át az intézet vezetését, amely 1893-tól országos szolgáltatásokat nyújtott: diagnosztikumok és oltóanyagok vizsgálata és terjesztése, veszettség-vizsgálat, víz-, tej-, méz-, széna-, köpet-vizsgálatok stb. Aujeszky már 1902-ben felfedezte szarvasmarhában a később róla elnevezett vírust és betegséget, amely tüneteiben a veszettségre hasonlít.

Az Intézet 1900-ban költözött a Hungária körút- Stefánia út sarkán korszerűen felszerelt, önálló épületbe, amelyhez istálló is társult a beteg és a kísérleti állatok tartására. Az épületet bemutatták a párizsi Világkiállításon, ahol az intézet tevékenységének egésze aranyérmet nyert. Itt ma a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék működik.

A keleti marhavész után néhány évvel újabb behurcolt betegség, a sertéspestis tette próbára a formálódó állategészségügyi rendszert. Marek Józsefet bízták meg a kór vizsgálatával, amelynek kórszövettanáról – a Kőbányai kir. Állategészségügyi Hivatalban szerzett tapasztalatait összegezve – jelentős dolgozatot írt. Néhány évvel később, 1907-ben már mint az Állatorvosi Főiskola belgyógyászati tanszékének vezetője leírta a később róla elnevezett tyúkbénulást. Erről ideg-kórszövettani és átolthatósági vizsgálatok alapján kiderült, hogy herpeszvírusos eredetű, rosszindulatú daganatképződéssel járó betegség, amely ellen hatékony vakcinát lehet készíteni. E herpeszvírusos eredetű, rosszindulatú daganatképződéssel járó betegség, amely ellen később hatékony vakcinát is készítettek. nemcsak gazdasági szempontból volt jelentős, hanem azért is, mert először nyílt lehetőség arra, hogy egy daganatos megbetegedés kialakulását védőoltással megelőzzék.

Mikrobiológusaink a Bakteriológiai Intézet korszerű felszerelésével számos további eredményt is elértek. 1914-ben sikerült Köves Jánosnak (Járványtani Tanszék) leírnia egy más betegségekre utaló elváltozást. Ez után a hatvanas években ismétlődött meg a századelő teljesítménye, amikor egy évtized alatt került sor az Aujeszky-betegség egy új vírustörzsének, a Bartha-féle törzsnek a leírására, illetve a libainfluenza kutatásában elért áttörésre, a Derzsy-betegség felfedezésére

Bakteriológiai Intézet - Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

A M. kir. áll. Bakteriológiai Intézet épülete, ma a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék


Magyar állatorvos-mikrobiológusokról elnevezett kórokozók és betegségek

Preisz-Nocard baktérium * Aujeszky-betegség * Marek-betegség * Köves-betegség * Derzsy-betegség * Bartha-féle törzs, Móvár-vírus

 

?

Preisz-Nocard-baktérium, -betegség

Egyéb elnevezések: Corynebacterium pseudotuberculosis, Corynebacterium ovis
Leíró: Dr. Preisz Hugó (1860-1940) orvos, állatorvos, bakteriológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A korszerű magyarországi bakteriológiai kutatások alapjainak megteremtője, a M. kir. Állatorvosi Főiskola Bakteriológiai Intézetének alapítója, vezetője.

 

Preisz Hugó

Leírás: A Corynebacterium pseudotuberculosis idézi elő a sajtos nyirokcsomó-gyulladást és a lovak fekélyes nyirokérgyulladását. A baktérium méreganyagot termel, amely károsítja a vörösvértesteket és az erek belső felületét borító sejteket.
Érintett faj(ok): Juh, kecske, ritkán szarvasmarha, ló
A fertőződés módja: Bőrsérüléseken, a száj, a torok nyálka-hártyáján keresztül, vagy belélegzéssel. Az embert nem veszélyezteti.
Tünetek (kórbonctani kép): Klinikai tünetek felnőtt állatokon jelentkeznek: a nyirokcsomók megnagyobbodása, gennyes tályogképződés. Étvágytalanság, fogyás, majd elhullás következhet be.
Védekezés: A beteg állatok elkülönítése, vágása, a klinikai tüneteket nem mutatók antibiotikumos kezelése megelőzheti a további megbetegedéseket, de a fertőzés megmaradhat. Vakcinás megelőzés is lehetséges.
Gazdasági jelentőség: A fertőzött kecskeállományok 20-40%-a megbetegedhet. A betegség gyakran idülten, feltűnő tünetek nélkül zajlik le, de a termelési mutatók erősen romolhatnak.
Elterjedés: A trópusokon gyakori, a mérsékelt égöv országaiban szórványos.

Preisz Hugó mikroszkópos képe a pseudotuberculosis baktériumról

A Preisz-Nocard baktérium mikroszkópos képe
Forrás: Preisz Hugó: Bakteriológia. Budapest, Országos Állatorvos Egyesület, 1899

Sajtos nyirokcsomó-gyulladás - Fotó: Dr. Hajtós István

Sajtos nyirokcsomó-gyulladás birkán

Fotó: Dr. Hajtós István

Fotó: Dr. Hajtós István

Kenetek a Preisz-Nocard baktériumból

Fotó: Dr. Hajtós István

A Preisz-Nocard baktérium telepei
Fotó: Dr. Hajtós István


?

Aujeszky-betegség

Egyéb elnevezések: álveszettség, pseudolyssa, pseudorabies, Pseudowut
Leíró: Aujeszky Aladár (1869-1933) orvosdoktor, állatorvos, a bakteriológiai diagnosztika magántanára, főiskolai tanár, a M. kir. Állatorvosi Főiskola Bakteriológiai Intézetének vezetője (1907-1933). A ,,pseudolyssa'' kórképét 1902-ben írta le először és különítette el a veszettségtől.

 

Aujeszky Aladár


Leírás: Herpeszvírus okozta betegség, amely malacokban és más fajokban idegrendszeri tüneteket és elhullást okoz, felnőtt sertésekben enyhe légúti tünetekkel vagy tünetmentesen zajlik le.
Érintett faj(ok): sertés, kutya, macska, szarvasmarha, juh, kecske, nyérc
A fertőződés módja: A vírus fenntartó gazdája a sertés, minden más faj tőle fertőződik, közvetlen vagy közvetett érintkezés (pl. fertőzött hús fogyasztása) révén. A fertőződés sertéseknél belégzéssel vagy szájon át történik. Az emberre nem jelent veszélyt.
Tünetek (kórbonctani kép): A malacok idegrendszeri tünetekkel tömegesen elhullanak, míg a kifejlett sertések enyhébb légúti, esetleg lázas tüneteket mutatnak csak. Láz, nyálzás, étvágytalanság, rángógörcsök, bénulás kísérheti. Más fajokban bőrviszketés és halálos lefolyású agy- és gerincvelő-gyulladás alakul ki. A betegség kezdeti stádiumában nehezen különíthető el a veszettségtől, ezért a hasonló tüneteket mutató állatokat fokozott óvatossággal kell kezelni.
Védekezés: A sertéseknél vakcinázással megelőzhető a betegség. A kérődzőket nem szabad a sertésekkel közösen legeltetni, itatni, és vigyázni kell, hogy ezek trágyájával se érintkezzenek. A kutyákat, macskákat tilos nyers sertéshússal, belsőséggel, gégével stb. etetni.
Gazdasági jelentőség: Nagy gazdasági jelentőségű betegség, amely szinte az egész világon előfordul és veszélyezteti a sertésállományokat, rontja a szaporodási mutatókat.

Aujeszky-betegség

Újszülött malac májában, lépében, tüdejében nagyszámú gyulladásos-elhalásos góc az Aujeszky-betegség következtében Forrás: Vetési Ferenc – Dobos-Kovács Mihály: Állatorvosi patológiai képes album = Colour atlas of veterinary pathology. Budapest : VET-Image Kft., 2006. 609. kép


?

Marek-betegség

Egyéb elnevezések: Marek-féle tyúkbénulás, neurolymphomatosis
Leíró: Marek József (1868–1952) állatorvos, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, akadémikus. A M. kir. Állatorvosi Főiskolán az önálló Belgyógyászati Tanszék és Klinika megalapítója és vezetője.

Marek József

Leírás: A házityúkállományok herpeszvírus okozta betegsége, amely heveny szövet-burjánzással, daganatképződéssel vagy idült formában a perifériás idegek gyulladásával jár.
Érintett faj(ok):    házityúk, ritkán egyéb madárfajok
A fertőződés módja: Szinte valamennyi hagyományos tartású csirkeállományban előfordult. A fertőzött állatok és tárgyak és a levegő is terjesztheti a vírust. Az embert nem veszélyezteti.
Tünetek (kórbonctani kép): A heveny daganatos betegségben étvágytalanság, fogyás, bágyadtság jellemzi az állatokat, amelyek néhány nap vagy hét alatt elpusztulnak. Az idült változat idegrendszeri tünetekkel jár, a fej oldaltartása, majd mozgászavarok észlelhetők, a lábak, szárnyak átmenetileg vagy tartósan megbénulnak.
Védekezés, megelőzés: A beteg állományok sorsa nem befolyásolható. Preventív vakcinázással, fertőtlenítéssel, a keltetők és az istállók magas fokú higiéniájának biztosításával, a levegő szűrésével megelőzhető a betegség.
Gazdasági jelentőség: Gazdasági jelentősége mellett a tovább vitte a vírusos eredetű daganatos betegségekre vonatkozó ismereteket.
Elterjedés: Világszerte előfordul.



Marek-betegségben szenvedő tyúk
Forrás: Vetési Ferenc – Mészáros M. János:
Háziállatok diagnosztikai boncolása. Budapest, Mezőgazda K., 1993.

Marek-betegség

Marek-betegségben elpusztult tyúk feje
Forrás: Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék

Marek-betegség

Marek-betegség következtében megvastagodott idegek tyúkban
Forrás: Vetési Ferenc – Mészáros M. János:
Háziállatok diagnosztikai boncolása. Budapest, Mezőgazda K., 1993.

 


?

Köves-betegség
Egyéb elnevezés: Eredetileg a sertések sercegő vizenyője.
Leíró:
Köves János (1882–1977) a M. kir. Állatorvosi Főiskola tanára, a poliklinika, a kőbányai Járványtani Laboratórium vezetője, az állatgyógyászati oltóanyagok nagyüzemi termelésének megteremtője, a Phylaxia Szérum-termelő Rt. megszervezője, első vezetője, az MTA Állategészségügyi Kutató Intézetének igazgatóhelyettese, a sertésegészségügy szakértője.

Köves János


Leírás: A Köves-betegség ún. „indikátor-betegség” – önmagában nem fordul elő, azaz ha az állatorvos találkozik vele, meg kell vizsgálnia, milyen, a gyomor nyálkahártyáját megtámadó más betegségben szenved az állat. Ez lehet sertéspestis, malacok fertőző gyomor-bél gyulladása, fekély vagy gombatoxin-mérgezés. Az ödémás betegséget okozó Clostridium septicum baktérium a gyomor-nyálkahártyán keletkező vérzé-seken át hatol be a szervezetbe.
Érintett faj: sertés
A fertőződés módja: A gyomor sérült nyálkahártyáján át hatol be a szervezetbe. Az embert nem veszélyezteti.
Tünetek (kórbonctani kép): Boncolás után azonosítható. A gyomor falának megvastagodása, tömött, gumiszerű tapintás, savó, gázbuborékok, fibrinlepedék jellemzik.
Védekezés: Az egyéb sertésbetegségek elkerülése.
Gazdasági jelentőség: A kapcsolódó betegségek jelentős gazdasági károkat tudnak okozni, ezért az ellenük folytatott küzdelem száz évnél hosszabb múltra tekint vissza.

 

Köves-betegség

Clostridium septicum okozta gyomorfal-megszélesedés, savós-vérzéses beszűrődés, gázbuborékok sertésben
Forrás: Vetési – Dobos-Kovács: Állatorvosi patológiai képes album: Emlős patológia. 2006. 330. ábra


?

Derzsy-betegség
Egyéb elnevezés: Liba influenza
Leíró: Derzsy Domokos (1914–1975) állatorvos, az állatorvos-tudomá-nyok doktora, c. egyetemi tanár, az MTA Állategészségügyi Kutató Intézetének igazgatója (1967-1975), az ún. libainfluenzával kapcsolatos nemzetközi jelentő-ségű kutatásai elismeréséül a kórképet róla nevezték el.

 

Leírás: A fiatal libákat és barbari kacsákat megtámadó, parvovírus által előidézett, gyakran az állatok elhullásához vezető betegség.
Érintett faj(ok): fiatal libák, barbari kacsák (klinikai tünetek idősebb állatokban rendszerint nem alakulnak ki).
A fertőződés módja: A bélsárral, akár a tojásba is bekerülhet. Az embert nem veszélyezteti.
Tünetek (kórbonctani kép):  Máj- és szívizom-károsodás, a hasüregben felhalmozódó savó.
Védekezés: A már megbetegedett állományok sorsa gyógykezeléssel nem befolyásolható. A tojók vakcinázásával biztosítható a kislibák megfelelő védettsége, meg kell előzni a kislibák tömeges fertőződését fertőtlenítéssel, a higiéniai szabályok betartásával, megfelelő tartás-technológiával.
Gazdasági jelentőség: Mindenhol előfordul, ahol nagy tömegben libát tartanak. Az 1-4 hetes korú, nem védett állatok akár 30-60%-a is elhullhat. A megfelelően immunis jószágokban a veszteségek jóval kisebbek, a 3-5%-ot nem haladják meg.

Derzsy-betegség

Derzsy-betegségben szenvedő kisliba
Forrás: Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék

Derzsy-betegség

A Derzsy-betegség kórbonctani képek
Forrás: Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék

 


?

Bartha-féle törzs (az Aujeszky-vírus egyik fajtája)
Egyéb elnevezés: K/61
Leíró:
Bartha Adorján (1923–1996) állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének oktatója, egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, címzetes egyetemi tanár, az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézetének igazgatója (1990-1994). Nemzetközi hírű virológus.

Bartha Adorján

Leírás: Dr. Bartha Adorján 1961-ben izolálta a gyenge virulenciájú K/61 jelű vírustörzset, amelynek DNS-ében több hiba van, illetve egyes génszakaszok hiányoznak belőle, ezért e törzs megbetegítő képességét elveszítette. A Bartha K/61 vakcinát használják a betegség megelőzésére.
Érintett faj(ok):    sertés

MÓVÁR-vírus
Egyéb elnevezés: Bovid herpesvirus 4
Leírás: Dr. Bartha Adorján izolálta a szubklinikai (látható tünetekkel nem kísért) fertőzést okozó, lassú szaporodó-képességű, Mosonmagyar-óvárról MOVÁR-nak nevezett herpesz vírusokat.
Érintett faj(ok): szarvasmarha

 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura
Mit adott a magyar állatorvos-tudomány a világnak? PDF Nyomtatás

Időszaki kiállítás
2012. június 30-ig tekinthető meg az Állatorvos-történeti Gyűjteményben
szerdánként 13-16 óra között vagy más egyeztetett időpontban.

A mikrobiológia nagyjai és a Magyar királyi Állami Bakteriológiai Intézet
Felfedezők és újítók
Hutÿra Ferenc és Marek József munkássága
Nemzetközi bemutatkozás (Párizsi világkiállítás, 1900)
Mesterek és tanítványok

Állatorvos-tudományról Magyarországon a mindmáig egyetlen állatorvosi tanintézet alapításától, 1787-től kezdve beszélhetünk. Amikor az iskolaalapító Tolnay Sándor tanulmányait befejezvén Bécsből hazatért, magával hozta mestere, Wolstein műveit, és ezek lefordításával megteremtette a magyar állatorvosi szaknyelvet.

Az állatorvosképzés és az állategészségügy hazánkban szoros egységben fejlődött. Zlamál Vilmos, az állatgyógyászati tanszék és állatgyógyintézet professzora lett az első „országos főállatorvos” („regni veterinarius”, 1838), és utódai is nagy szerepet vállaltak a hazai állatorvosi ellátás tudományos megalapozásában, az akkor pusztító állatjárványok visszaszorításában, a hatékony állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szervezet kialakításában, a szükséges jogi háttér megteremtésében.

Az állatbetegségek és -járványok leküzdésének már a 19. században nagy gazdasági jelentősége volt, és a betegségektől való mentesség a mai napig komoly versenyelőnyt jelent a piacért küzdő gazdaságoknak. Az állatorvosokat mindig inspiráló orvostudomány fejlődésében új korszakot nyitott az 1800-as évek második felében a mikrobiológiai felfedezések sorozata. Az egymás után jelentkező nehézségek és az ezek leküzdésére alkalmas tudományos eredmények a M. kir. Állatorvosi Tanintézet, Akadémia majd Főiskola elkötelezett és kiváló tehetségű professzorait kimagasló teljesítményekre ösztönözték, amelyek világszínvonalra emelték a hazai állatorvos-tudományt és állategészségügyet. Kiemelkedik közülük Hutyra Ferenc, a korszakot meghatározó egyéniség, koncepciózus szervező és Marek József az invenciózus tudós.

A tudós hazai állatorvosok eredményeinek legkoncentráltabb bemutatására a 19-20. század fordulóján került sor kiállításokon, konferenciákon. Az ezekre épülő felfedezések, újítások, betegségek, baktériumok, vírusok, eljárások, gyógyszerek és eszközök máig az ő nevüket viselik, és ezek tették világszerte ismertté a hazai állatorvos-tudományt. Nem elhanyagolható az a szellemi „vérkeringés” sem, amelynek az állatorvosi tanintézet mindig is részese volt. Professzoraink járták és járják a világot, beépítik külföldi tapasztalataikat a képzésbe, nemzetközi kutatási programokban vesznek részt. Hallgatóink is járják a világot, vagy éppen más országokból érkeznek, s oda térnek vissza magukkal víve láthatatlan útravalóként 225 év tapasztalatait és tudását.

Ismerkedjünk meg alaposabban a hazai állatorvos-tudomány nemzetközi jelentőségű eredményeivel!

Kiállításunkkal az Állatorvosok Évét ünnepeljük Kiállításunkkal a magyar állatorvosképzés 225. évfordulóját köszöntjük!

A kiállítás létrehozásában közreműködtek:

Dr. Bakonyi Tamás
Dr. Ballásch Alajos
Dr. Fekete Sándor
Dr. Fodor László
Dr. Hullár István
Dr. Izing Simon
Juhász Dávid
Dr. Kótai István
Dr. Majoros Gábor
Dr. Mándoki Míra
Négyesi Barbara
Dr. Perényi János
Dr. Perényiné Dobóvári Judit
Siba László
Dr. Sótonyi Péter
Szabára László
Dr. Szenci Ottó
Szlatényi Magdolna
Dr. Vetési Ferenc
Dr. Vörös Károly

A kiállítás kurátora:

Orbán Éva

2011. október 16.

 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura
Események PDF Nyomtatás

Partnereink:

 

Vetítés

 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura
Állatorvosok Éve 2011 PDF Nyomtatás

Mit adott a magyar állatorvos-tudomány a világnak?
Állatorvosok Éve 2011
Időszaki kiállítás
Nyitva: 2011. június 24. – 2012. július 30.


2011 az Állatorvosok Éve, és 2011 szeptemberében indul a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának 225. tanéve. E két jeles eseményt köszönti a kiállítás, amely bemutatja a hazai állatorvoslás nemzetközi teljesítményeit. Megismerkedhetünk a háziállatok világszerte Marek-, Aujeszky-, Köves-, Derzsy-, Preisz-Nocard-betegségként ismert fertőző kórjaival és a Magyar királyi Állami Bakteriológiai Intézettel; láthatunk számos diagnosztikai és gyógyászati eszközt és eljárást, amelyek kifejlesztése magyar állatorvosok nevéhez fűződik; megtudjuk, hogy a világ állatorvosainak több generációja tanult a 11 nyelvre lefordított és számtalan kiadást megért Hutÿra–Marek-féle belgyógyászat könyvből; visszaidézzük a Magyar királyi Állatorvosi Főiskola pavilonját, amellyel az 1900-as párizsi világkiállításon mutatkozott be. A ma itt tanuló több száz külföldi hallgató magával viszi és öregbíti a patinás tanintézet hírét.

 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura
Húsvizsgálat patológus szemmel PDF Nyomtatás

Húsvizsgálat patológus szemmel

Válogatás a Kórbonctani Múzeum és az „Állatorvosi patológiai képes album” anyagából

Az állatorvosi kórbonctan egyik legfontosabb alkalmazási területe a húsvizsgálat. Az intézményes húsellenőrzés kezdetei hazánkban a XIX. század második felére nyúlnak vissza. Először a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. törvénycikk mondta ki, hogy

13. § A vágóhidakon és mészárszékekben elárulás végett levágandó állat egészségi szempontból előleges szemle alá veendő. Ha ezen szemle által igazoltatnák az, hogy a közfogyasztásra szánt állatnak húsa az egészségre ártalmas lenne, a levágatás a fentebbi czélból meg nem engedhető. Ezen szemlén kivül mindennemű nyilvánosan árúba bocsátott hús egészségi szempontból szintén vizsgálat tárgyát képezi.”

A húsvizsgálatot – az állatbetegségekre vonatkozó tényleges szakértelem nélkül – először orvosok végezték. Csak tizenkét évvel később az állategészségügy rendezéséről szóló, átfogó és korszerű 1888. évi VII. törvénycikk szögezte le:

14. § Oly községekben, hol a husfogyasztás jelentékeny, szarvasmarha csak közvágóhidon vágható. Mely községekben legyen közvágóhid felállitandó, azt a közigazgatási bizottság felterjesztése folytán, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister a belügyministerrel egyetértőleg állapitják meg. Szarvasmarhák vágásánál, továbbá juhok, kecskék és sertések leszurásánál, a mennyiben ez mint ipar üzetik, az állat egészségi állapota a leölés előtt és utána a hatósági állatorvos által megállapitandó. Hatósági állatorvos hiányában e czélra vágatási biztos alkalmazandó.”

Hutÿra Ferenc még a törvény megjelenésének évében az Országos Közegészségügyi Tanács előtt tartott felszólalásában sötét színekkel ecsetelte az anyagi és erkölcsi megbecsülést nemigen élvező vágóhídi állatorvosok helyzetét, és rámutatott a húsvizsgálat elégtelenségének közegészségügyi veszélyeire.

A törvény nyomán – és nem kis mértékben a M. kir. Állatorvosi Főiskola erőfeszítéseinek köszönhetően – a húsellenőrzés szakmai színvonala egyre emelkedett. 1905-ben megindult a Vágóhídi Szemle, 1906-ban pedig, az Állatorvosi Lapok mellékleteként a Húsvizsgálat. Sajnos ezeket a lapokat az első világháború vihara elfújta.

A két világháború között a Főiskolával is szoros kapcsolatot tartó vágóhídi állatorvosok munkája volt a magas szintű húsvizsgálat záloga. A tanárságot a vágóhídért elhagyó Breuer Albert, s utódai: a tanszéken Semsey Géza, a vágóhídon Rónai Mihály, Kazár Gyula és mások fémjelzik a korszakot. A Főiskola szinte valamennyi kiváló professzora hozzájárult az élelmiszer-biztonság javításához – mint ez a tárlókban elhelyezett műveikből is kitűnik.

A kórbonctannak, mint a klinikai munkát, a fertőző és az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető betegségek felismerését megalapozó szakterületnek a fontosságát nemcsak az mutatja, hogy a tárlókban feltűnő személyiségek közül sokan kórboncnokként kezdték pályájukat, hanem az is, hogy az 1881-ben elfoglalt új campus központi épületének legnagyobb termét a kórbonctani demonstrációnak, a múzeumnak szentelték. Húsz éven át a ma „Díszteremként” ismert helyiségben álltak azok a preparátumok, amelyekből most szerény válogatást mutatunk be, majd a tanszék tetejére épített kiállítóterembe kerültek. Szeretnénk most fellebbenteni a fátylat egy a nagyközönség számára nem látogatható, de évtizedeken át az oktatást pótolhatatlan szemléltető anyaggal ellátó gyűjteményről, amely – reméljük – hamarosan megújult formában fogadhatja a fényképekkel, filmekkel nem megelégedő hallgatókat, akik egy-egy ma már nem látható betegség jeleit szeretnék látni az érintett szerveken, szövetekben.

A preparátumok mellett láthatók a 2006-ban megjelent „Állatorvosi patológiai képes album” illusztrációi, amelyek kiegészítik a húsvizsgálat szempontjából fontos kórképek bemutatását.

Kiállításunk természetesen nem törekedett teljességre, sem a patológia, sem a húsvizsgálat szempontjából. A két gyűjteményre támaszkodva csak néhány -higiéniai szempontból fontos kórképet mutat be négy csoportban: bakteriális, vírusos, parazitás betegségek és egyebek. Reméljük, így is sikerül érzékeltetni, hogy a húsvizsgálattal foglalkozó szakembereknek milyen széleskörű tudásra, milyen speciális megfigyelőkészségre, milyen összetett döntéseken alapuló biztos ítéletre van szükségük. Nem hagyhattuk ki az alkalmat arra sem, hogy a kórbonctan és a húsvizsgálat történetének egy-egy momentumát felvillantsuk kedvcsinálóként a további búvárlatokhoz.

Ajánljuk kiállításunkat az állatorvostan-hallgatóknak és a nagyközönségnek, akiktől nem idegen egy kis véres borzongás és a tárgy bizarr szépsége.

Prof. Dr. Vetési Ferenc ny. tanszékvezető Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék

Orbán Éva  a kiállítás kurátora  Állatorvos-történeti Gyűjtemény

 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

Oldal 1 / 2

Segít a könyvtáros

A múzeum nyitva tartása

A hónap levéltári anyaga

A könyvtár új könyvei

Állatorvos-tudományi Könyvtár