SZIE Állatorvos-tudományi Könyvtár

Vissza a nyitó oldalra

Hutÿra Ferenc (1860–1934)

Orvos, állatorvos, a M. kir. Állatorvosi Főiskola rektora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nemzetközi szaktekintély. A humánorvosi szemlélet bevezetője az állatorvos-tudományban. Az állatorvosi patológia, járványtan, belgyógyászat, immunológia, szerológia és virológia, valamint az igazságügyi állatorvostan kiemelkedő művelője. Az állat-egészségügyi rendszer koncepciózus szervezője.

Bár számos tárgyat oktatott, az állatjárványtan, a fertőző állatbetegségek kutatása, diagnosztizálása és kezelése állt érdeklődése homlokterében. Jelentős eredményeket ért el több gazdaságilag igen nagy fontosságú betegség (pl. gümőkór, takonykór, keleti marhavész, lépfene, sertésorbánc, tetanusz) vizsgálatában. Azonosította a sertés brucellózisának kórokozóját. Kimutatta, hogy a sertésvész vírusos megbetegedés, és kidolgozott ellene egy oltóanyagot. Munkálatainak elősegítésére 1907-ben létrehozta Köves Jánossal azt a virológiai laboratóriumot, amely 1912-től Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat néven működött. Elsőként használta a tuberkulin és a mallein-próbákat.

A sertésorbánc, a lépfene és a sertéspestis tüntetit szemléltető preparátumok (Forrás: Kórbonctani és igazságügyi állatorvostani tanszék)

Főként az ő érdeme, hogy a magyar állatorvos-képzés világszínvonalra emelkedett és jelentős kutatási teljesítményeket ért el. Marekkel közösen írt, 1905-ben németül is megjelent háromkötetes állatorvosi belgyógyászatát tizenegy további nyelven adtak ki, és mindenhol alapvető tankönyvnek, kézikönyvnek számított.

Részt vett több állatorvosi szakfolyóirat és kiadvány szerkesztésében, amelyeken keresztül formálta a hazai és nemzetközi közvéleményt (pl. Állategészségügyi Évkönyv, Jahresbericht über das Veterinärwesen in Ungarn, Veterinarius, Állatorvosi Lapok), rovatvezetője volt a Köztelek című mezőgazdasági szaklapnak.

Érdeklődése azonban nem korlátozódott a főiskolára. Nemzetközi kitekintését és tekintélyét is latba vetve mindig az állategészségügy egészében gondolkodott, és számos tanulmánnyal, javaslattal segítette a szolgálat fejlesztését, a korszerű jogszabályok kidolgozását, az állatbetegségek elleni hatékony védekezést. Jelentős szerepe volt abban, hogy 1900-ban megalakulhatott az Országos Állategészségügyi Tanács.

Irányítója volt a M. kir. Állatorvosi Akadémia és Főiskola és az állategészségügy bemutatásának az 1896-os Ezredéves Kiállításon, az 1900-as párizsi Világkiállításon, valamint oroszlánrészt vállalt a Budapesten 1905-ben tartott VIII. Nemzetközi Állatorvosi Kongresszus megrendezéséből. Mindezzel nemzetközi rangra emelte a hazai állatorvoslást.

Hutÿra Ferenc kezdeményezésére indult meg hazánkban a háziállatok védőoltása az embereket is veszélyeztető lépfene és a sertésorbánc ellen. Felterjesztését Varga Ferenc igazgató továbbította.

Sertésorbánc                                 Lépfenés bélcarbunculus (ló)
Forrás: Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék

Klasszikus sertéspestis (bélgombok) és a Hutÿra-Köves-féle sertéspestés elleni szérum hirdetése
Forrás: Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék

Hutÿra Ferenc – Marek Jozsef: Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere.

1905-ben jelent meg e kétkötetes könyv első német kiadása. Az első kötetet Hutÿra Ferenc írta a fertőző betegségekről, míg a másodikat Marek József a szervek betegségeiről. Az említett két szerzőtől további 5 német nyelvű kiadás jelent meg (1909, 1910, 1913, 1920 és 1922). Az 1938-ban megjelent 7. kiadásban a szerzők neve Manninger Rezsővel bővült, s e három szerző írta a 8. és 9. német kiadásokat is (1941, 1945). A 10. és 11. német kiadásban (1954, 1959) a szerzők között szerepel Mócsy János is. A könyv megjelent 5 angol (1912, 1913, 1916, 1938, 1946), 3 olasz (1916 1926, 1949), 3 spanyol (1920, 1968, 1973) kiadásban (esetenként több utánnyomással), 2 orosz (1910/1937, 1961/1963) kiadásban (több részletben), egy török (1937), egy alkalommal szerb (1949), lengyel (1962) kínai (1962/1965 – több részletben), és a magyar (tankönyvi változat), szlovák (1954), francia (1959/1960) és vietnami (1962) kiadásban is, összesen 11 idegen nyelven.

A szerzők állandóan gondoskodtak a magyar gyakorló állatorvosok és egyetemi hallgatók részére írt tankönyvekről is, melyek nem a „nagy német” könyv rövidített változatai voltak, hanem szerkezetükben és tartalmilag is eltértek attól. E könyvet a mai utódok is folytatták.

Manninger Rezső és Mócsy János 1956–1964  között kiterjedt levelezést folytattak a német Fischer kiadóval a további kiadások lemondásáról, mert úgy gondolták, hogy a tudomány annyira specializálódott, hogy megállapításait egy szerző képtelen egy kötetben összefoglalni és a szerteágazó vélemények alapján saját álláspontot kialakítani.

Forrás: Mészáros János: Hutÿra – Marek – Manninger – Mócsy: Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere c. könyv létrejötte, diadalútja és az újabb kiadások megszűnése (az első kiadás cenenáriuma alkalmából. Magyar Állatorvosok Lapja, 2005. 127. 246-250.

Budapesti-díj
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tulajdona.

Az 1905. évi budapesti VIII. Nemzetközi Állatorvosi Kongresszus elhatározta, hogy a fennmaradt bevételi többletet a nemzetközi állatorvosi kongresszusoknak ajánlja fel nemzetközi díj alapítása céljából. Így jött létre az ún. Budapesti-díj. A XI. londoni kongresszus az utolsó 25 év alatt megjelent munkákat vette figyelembe, és a díjat dr. Hutÿra Ferencnek és dr. Marek Józsefnek ítélte oda, azoknak az érdemeknek az elismeréséül, amelyeket e nagynevű magyar szerzők a világ több művelt nyelvére lefordított állatorvosi belgyógyászati kézikönyvük révén szereztek.

Λ

Marek József (1868–1952)

„A világ állatorvosainak tanítómestere”, az önálló belgyógyászati tanszék és belklinika első vezetője (1904–1935), Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteletbeli tagja. Marek József a belgyógyászatot a legtágabban értelmező, széles látókörű, a humán orvoslás vívmányait az állatorvoslásban széles körben alkalmazó, újító szellemű, igényességéről és szerénységéről ismert tudós tanár volt. Különös hangsúlyt helyezett a helyes és pontos diagnózis felállítására, a betegségek elkülönítő kórjelzésére, és ennek érdekében számos klinikai és laboratóriumi diagnosztikai módszert fejlesztett ki. Nevéhez fűződik több emésztő- és légzőszervi megbetegedés, neurológiai elváltozás, anyagcserezavarra visszavezethető állatbetegség – sertéspestis, Marek-betegség, májmételykór, kergekór, angolkór stb. – élettani hátterének feltárása, diagnosztikájának és klinikai gyógymódjának kidolgozása. Minkét téren számos újítást vezetett be (elektrodiagnosztika, orr- és gégetükör, endoszkóp, Marek-szonda, gyógyszerek), de a hagyományos eljárások (pl. kopogtatás) továbbfejlesztésén is dolgozott. Jeleskedett továbbá a  neurológiai és anyagforgalmi betegségek kóroktanának feltárásában, de foglalkozott az állatpszichológia egyes kérdéseivel is.

Példamutatóan vezette az egyetem belklinikáját, ahol gyakran maga végezte el a páciensek fizikális klinikai vizsgálatát. Munkatársaitól is megkövetelte az alapos betegvizsgálatot, valamint a pontos kórtörténet-felvételt és kórlapvezetést. A klinikai tapasztalatok motiválták és alapozták meg a tudományos munkát. Mindezt számos nemzetközi jelentőségű könyvben és szakközleményben foglalta össze.

Marek József, Kossuth-díjas akadémikus 2007-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott, amelyet az Állatorvos-tudományi Kar dékánja vett át

Marek, J.: Lehrbuch der Klinischen Diagnostik der inneren Krankheiten der Haustiere
A „Klinikai diagnosztika” (1902) tankönyv jelentősen kibővített és több kiadást megért német változata, amely tartalmazza a klinikai vizsgálómódszereket, a laboratóriumi és allergiás diagnosztikai eljárásokat, a klinikai bakteriológiai és immunológiai hibák vizsgálatát, a röntgen és elektrodiagnosztikai vizsgáló módszereket stb.

Rinolaringoszkóp. Az orr- és melléküregei, a gége és a légcső vizsgálatára szolgáló eszköz, amelyet Marek József fejlesztett ki.

Májmétely tárgylemezen preparálva és az ez által okozott elváltozások szarvasmarha májában (fehéren megvastagodott epejáratok)
Forrás: Parazitológiai és Állattani Tanszék

Distol. A májmételykór a 19. század végén a szarvasmarha és birka állományok 5-40%-át is károsította. Marek (Pataki Pállal) kidolgozta ennek klinikai diagnosztikáját és gyógyítására kifejlesztette az évtizedeken át egyedül hatásos gyógyszert, a Distolt, amely a gyártó Chinoin Gyógyszergyár számára is hatalmas siker volt.

Elektromyographiás készülék. A perifériás ideg-rendszer és az izmok elektromos ingerlékenységének vizsgálatára. Az 1900-as párizsi Világkiállításon is bemutatta az elektrodiagnosztikai vizsgálatok eredményeit négy állatfajon, a ló, a kutya, a szarvasmarha, a juh motoros pontjait feltüntető ábrák segítségével.

Lovak elektromos ingerlékenység-vizsgálata
Klösz György fotogáfiája

Orr-gyomor szonda (Marek-szonda). A kólikás lovak esetében megkülönböztette a bélfelfúvódást és a heveny gyomorkitágulást mint kórokot, és statisztikai vizsgálatok alapján bebizonyította, hogy a gyomortartalom lecsapolása – amely az állatorvosi gyakorlatban is nehézség nélkül végrehajtható - jelentősen javítja a túlélési rátát. Ő írta le először a lovakban a tágremese lép-vese szalag okozta lefűződését.

Fotó: Dr. Perényi János
Forrás: Üllő, Nagyállatklinika