Nyelvválasztás

Állandó kiállítás PDF Nyomtatás

Az első kilenc vitrin az állatgyógyászat eszközeit és azok fejlődését kívánja bemutatni.
E kiállítási rész kb. 200 évet foglal össze századunk első harmadáig. A régi fa, vas, bőr állatgyógyászati eszközöktől elkezdve a XVII-XIX. század speciális műszerein keresztül a XX. század már korszerű higiénés követelményeknek is megfelelő eszközeiig a műszerek széles skálája látható a vitrinekben. Az állatorvosképzéssel párhuzamosan folyó patkolókovács képzésnek és a patkó történetének is adózik egy tárló.

A gyűjtemény második része az egyetem, ill. az állatorvosképzés történetével foglalkozik.
A fejlődéstörténetet bemutatandó, látható az egyetem jogelődjének, a Pesti Egyetem orvosi karán 1787-ben szervezett Állatgyógyászati Tanszék alapító rendelkezésének másolata és az intézmény fejlődésének valamennyi állomása egészen 1962-ig, amikor önálló Állatorvostudományi Egyetemmé vált. Az intézet történetét néhány neves professzor életművén keresztül kívánja a kiállítás bemutatni. Az alapító Tolnay Sándor könyvei, székfoglaló beszéde mellett látható az a korabeli Inventarium, amelynek regisztrált könyveiből szinte valamennyi megtalálható a "Magyary-Kossa" Szakmatörténeti Könyvgyűjteményben. Érdekes emlék Hoffner József professzornak, Tolnay utódjának a receptgyűjteménye. Zlamál Vilmos professzor nevéhez a keleti marhavész továbbterjedésének megakadályozására kidolgozott módszer fűződik. Az 1867-ből származó Zlamál-féle marhavész abrosz is értékes darabja a gyűjteménynek. Thanhoffer Lajos, a szövettan magyarországi úttörője, írta meg az intézmény első száz évének történetét, és nevéhez fűződik a magyar nyelvű egyetemi oktatás bevezetése 1872-ben. Tormay Béla az állattenyésztés kiváló művelője volt. Az egyetem mai telepének kialakítása az ő igazgatói korszakára esik. A terveket - melyből egy szerepel a kiállításon - Steindl Imrével, az egyetemi épületek tervezőjével, a magyar parlament alkotójával együtt írták alá. Azary Ákos professzor rövid intézeti működése alatt új korszakot nyitott a belgyógyászat oktatásában. Nádaskay Béla az anatómia elkötelezettje volt, de alapítója az első állatorvosi szaklapnak, a Veterinarius-nak is. Zimmermann Ágoston szintén anatómus volt. Sokoldalú professzori tevékenysége mellett sokat publikált, írásainak száma - könyvein kívül - meghaladta a százat. Hutÿra Ferenc emlékét belgyógyászati szakkönyvének számos idegen nyelvű kiadása is őrzi. Hosszú igazgatói (rektori) tevékenysége alatt az intézet főiskolai rangra és benne az oktatás világszínvonalra emelkedett. Plósz Béla, Varga Ferenc, Berrár Mihály a sebészet, Rátz István, Jármai Károly a kórbonctan, Tangl Ferenc az élettan, Wellmann Oszkár az állattenyésztés, Hetzel Henrik a szülészet terén voltak elismert professzorai a magyar állatorvosképzésnek. A nagy belgyógyász, Marek József neve a róla elnevezett betegségről világszerte ismert. Hutÿrával közösen írt könyvét 11 nyelvre fordították le. Tanszéki utódja, Mócsy János is világhírű belgyógyász volt. Aujeszky Aladár nevét az állatokon tapasztalt és a veszettséggel összetéveszthető betegség tette híressé. E betegséget ma is Aujeszky kórként tartják számon. Manninger Rezső professzor sok szakkönyv szerzője. Műveit több nyelvre is lefordították. Nemzetközi ismertségét a kiállított tanszéki emlékkönyvben szereplő számos híres ember kézjegye is bizonyítja. Kotlán Sándor a parazitológia professzora volt, de az egyetemen az intézet történetének megírójaként is tisztelik. Egy ideig a könyvtár vezetőjeként és az egyetem szaklapjainak szerkesztőjeként is működött. Kotlán Sándor műveivel és Magyary-Kossa Gyula munkáival, az Állatorvosi Főiskola 1902-ben összeállított első tudományos igényű könyvtári katalógusával, valamint a magyar állatorvosi könyvészettel egy külön tárló foglalkozik. Magyary-Kossa Gyula különben a gyógyszertan professzora volt, emlékét két vitrinben összeállított patika-múzeum őrzi. Az intézet történetét bemutató rész utolsó vitrinjében Botskor László hagyatékából egy, a XIX. század első felében működő állatorvos teljes műszerkészlete tekinthető meg.

Gyűjteményünk harmadik részét ifj. Vastagh György szobrászművésznek a XIX.-XX. Század fordulóján készült, eredetileg demonstrációs célokra szánt, művészi értékű állatszobrai alkotják. Vastagh György az állatorvosi akadémián tanult anatómiát Nádaskay professzortól. A teljes állatszobor-gyűjteményből a főiskola a XX. század elején félszáznál több szobrot vásárolt meg. Valamennyi szobor egyedi állatok megmintázásával készült. Állattenyésztés-történeti szempontból is fontos ez a gyűjtemény, mivel olyan állatmodellek is láthatók, melyeket ma már Magyarországon - legalábbis üzemi szinten - nem tenyésztenek. Az állatszobrokat tartalmazó tárlók falán korabeli állatfotók egészítik ki az ismereteket.

A tárlókon kívül, a falakon elhelyezett fotók az intézet régi épületeiről, elhelyezéséről és életéről adnak érdekes felvilágosítást. A kiállítási terem közepén található az 1882-ben készített, un. egyesített, régi magyar címer, melynek eredeti helye a régi rektori épület (ma Állatorvos-tudományi Könyvtár) homlokzata volt.

vissza az elejére

 
IWIW megosztásStartlap kedvenchezGoogle könyvjelzőLink megosztása: Del.icio.usTwitterAjánlás a linkter.hu-raAjánlás a vipstart.hu-raFacebookDiggAjánlom a Gurura

Segít a könyvtáros

A múzeum nyitva tartása

A könyvtár új könyvei

A hónap műtárgya

Bezoár

Állatorvos-tudományi Könyvtár