Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Entz Béla
1877-1959
Entz Béla
Orvosdoktor, a M. kir. Állatorvosi Főiskolán 1917–1918-ban a kórbonctan és az általános kórtan nyilvános rendes tanára, a magyar kórboncnokok nagy tanítómestere, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja. (FGY)
Marek József
1868-1952
Marek József
Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagja, Kossuth-díjas egyetemi tanár. A M. kir. Állatorvosi Főiskola, majd a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának belgyógyász tanára 1901-től 1935-ig. A belgyógyászati tanszék és klinika vezetője, a belgyógyászat tudományszakának kialakítója. Hutÿra Ferenccel közösen írt Állatorvosi belgyógyászata értékes kézikönyve az egész világ állatorvosainak. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))