Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Dohy János
1934-2002
Dohy János
Állattenyésztő mezőgazdasági mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Széchenyi-díjas állatgenetikus, -nemesítő. Az állattenyésztéstan, az alkalmazott állatgenetika és -nemesítés tanára, egyetemünk állattenyésztéstani tanszékének oktatója (1964–1974), majd tanszékvezető egyetemi tanára (1980–1984). (FGY)
Kozarics György
-
Kozarics György
Orvosdoktor, a Pesti Egyetem Orvosi Kara állatgyógyászati tanszékének és állatgyógyintézetének adjunktusa (1821–1823) és helyettes tanára (1823–1826). (FGY)

Ez nem is látszik :)))))