Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Éliás Béla
1936-2005
Éliás Béla
Az állatorvos-tudomány doktora, egyetemi tanár, bakteriológus, kutatásszervező. A zoológusképzést szervező bizottság titkára, tervezője, szervezője, a zoológiai intézet első igazgatója (1994–1999). (FGY)
Szabó Alajos
1818-1904
Szabó Alajos
Orvosdoktor, Zlamál Vilmos mellett előadósegéd 1846-tól; a Pesti cs. kir. Állatgyógyintézet 1851-ben létesült bonctani és élettani tanszékének első nyilvános rendes tanára, vezetője 1851-től 1884-ig, közben az intézmény igazgatója 1853-től 1875-ig. Jeles szakíró, lapok alapítója, kiadója. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))