Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Daday András
1889-1973
Daday András
Orvosdoktor, az orvosi és az állatorvosi történetírás elhivatott művelője. Az állatorvoslás története tantárgy megbízott előadója (1928–1945), a világ egyik első állatorvos-történeti múzeumának (1937) létrehozója. (FGY)
Török János
1907-1969
Török János
Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem anatómiai, illetve állatbonc- és élettani tanszékének vezetője (1954–1959), majd a mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola állatbonc- és élettani tanszékének vezető professzora 1959-től 1969-ig. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))