arcképe (fénykép) * szülőháza * jeles közéleti személyiségekkel * 1908-ban * Baden-Badenben * a katedrán * lányával * emlékművet avat * Lengyelországban * az emelvényen * ünneplése * köszöntése * ravatala * szobrának leleplezése * szobra (ÁOTK Park) * szobra (Kórbonctani Tanszék) * szobra (Állategészségügyi Igazgatástani Tanszék) * szobra (Járványtani Tanszék) * szobra (Phylaxia) * emléktáblája (Szepesváralja) * arcképe (festmény, Könyvtár) * arcképe (festmény, Könyvtár) * arcképe (festmény, Phylaxia)

A Magyar Agrártudományi Egyesület 1960-ban Dr. Hutÿra Ferenc emlékérmet alapított. Hutÿra Ferenc (1860-1934) orvosdoktor, állatorvos, akadémikus, a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia igazgatója, az Állatorvosi Főiskola szervezője és 1900-1931-ig a rektora. 1887-1889 között az általános kórtan és kórbonctan előadója, majd az állatorvosi belgyógyászati klinika vezetője. 1910-1927-ig a járványtani intézetet irányította. Marek József professzorral együtt írt „Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere” című, 1905-ben megjelent könyve 1934-ig hat német nyelvű kiadást ért meg. Ezen kívül angol, olasz, spanyol és orosz nyelven is több kiadásban és egyéb nyelveken jelent meg. A XI. Nemzetközi Állatorvosi Kongresszus londoni nemzetközi zsűrije 1930-ban (Marek professzorral együtt) – mint az utóbbi 25 év legjobb állatorvosi könyv szerzőinek – ítélte oda a Budapesti díjat (lásd az irodalmat). Hutÿra Ferenc elsők között hangsúlyozta az orvos-történelmi előadások fontosságát. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar állatorvosi szakoktatás és az ország állategészségügyének fellendítésében. Hutÿrának különösen jelentősek a sertéspestissel kapcsolatban elért eredményei, amelyek lehetővé tették a betegség elleni védőoltás kidolgozását.
A Hutÿra-emlékéremmel az egyesület elnöksége a rendes tagok közül azokat az állatorvosokat tünteti ki, akik az egyesületi élet fejlesztése és szervezése terén olyan kiemelkedő társadalmi és tudományos tevékenységet fejtettek ki, hogy ezzel az egyesület célkitűzéseit és a szocialista nagyüzemi gazdaság kialakulását jelentős mértékben elősegítették, és emellett saját munkaterületükön is kiváló tudományos vagy gazdasági eredményeket értek el.
Az érem először 1961-ben került kiadásra, és azt Manninger Rezső és Mócsy János akadémikus kapta meg.
Az öntött bronzérem Solymári Valkó László munkája, 1960-ban készült. Átmérője 80 mm. Előlapján jobbra néző mellkép, tőle balra ” S. VALKÓ/60” jelzés, továbbá köriratban „DR HUTYRA • FERENC • EMLÉKÉREM •”. A hátlapon: ” A MAGYAR • AGRÁRTUDOMÁNYI • EGYESÜLETBEN • A SZOCIALISTA • MEZŐGAZDASÁGÉRT • KIFEJTETT • KIVÁLÓ • TEVÉKENYSÉGÉRT • A szabadon maradt mező felső harmadában búzakalász és mikroszkóp, alatta négyszögletes keretben MAE jelzés, tőle balra az adományozás éve, jobbra az érem sorszáma, a középső harmadban a kitüntetett neve kerül bevésésre. Alul a babér- és tölgykoszorún ötágú csillag van.(MMJ)