tanársegédként * kollégáival Cegléden * kollégáival * sertésvizsgálat * fiával * arcképe (festmény) * emléktáblája (Sebészet) * emléktáblája (Aszód) * szobra (Aszód) * emlékplakett

Kómár Gyula (1904-1968) egyetemi tanár, kórházigazgató. 1928-ban kapta állatorvosi oklevelét. 1929-ben már Manninger Rezső mellett írta a doktori értekezését, és Berrár Mihály mellett a Sebészeti és Szemészeti Klinikán lett gyakornok, majd tanársegéd. 1934-ben pályázat alapján került Gyomára állatorvosként, 1937-ben már Orosházán járási főállatorvos. 1943-ban megbízták a gümőkór-mentesítési akció vezetésével, a feladat sikeres elvégzésért miniszteri elismerésben részesült. 1944-ben Aszódon - szülővárosában - katonai kórházakban sebészeti tevékenységet végzett. 1945-1948 között törvényhatósági főállatorvos volt Csongrád megyében. 1948-1957 között az Állatorvostudományi Kar, majd Főiskola Sebészeti és Szemészeti Tanszékének és Klinikájának vezetője. Elődje Guoth Gy. Endre, akit a végtagok betegségeinek kórhatározásában mesterének tekintett. A gyakorlati képzést nagyon fontosnak tartotta, ennek érdekében a gyakorlatok és a kísérletes műtétek céljaira vágóállatokat hozatott. Különösen a végtagok sebészetével és a szemészettel foglalkozott mélyrehatóan. Tevékenységében az elmélet és gyakorlat szorosan összekapcsolódott, amikor 1957-ben klinikájától kényszerűen meg kellett válnia, előbb körzeti állatorvos majd 1958-ban a Ceglédi Állatkórház igazgatója lett. Az addig kisforgalmú állatkórházat a legmodernebb műszerekkel szerelt fel és több új műtéti eljárást dolgozott ki. Tankönyveinek egyes ábráit, mint például az "Állatorvosi szemészet (1953)" maga rajzolta és festette. Évente megrendezik a Kómár emléknapot. Fia és unokája is állatorvos lett. (D.A.)