Az 1905. évi budapesti VIII. Nemzetközi Állatorvosi Kongresszus végrehajtó bizottsága a záróülésen elhatározta, hogy a számadások lezárása után fennmaradt bevételi többletet, mintegy ötezer koronát, a nemzetközi állatorvosi kongresszusoknak ajánlja fel nemzetközi díj alapítása céljából. A határozatot az 1908. évi hágai kongresszus elfogadta, és jóváhagyta az előterjesztett következő szabályzatot: "Budapesti díj. A VIII. Nemzetközi Állatorvosi Kongresszus záró számadásainak bevételi fölöslege nemzetközi alapítvány létesítésére szolgál. Az alapítványnak a két kongresszus közötti időben összegyűjtött kamatait, a közvetlenül reá következő kongresszus mint "Budapesti Díj"-at aranyérem alakjában a legutóbbi tíz év alatt nyomtatásban megjelent kiváló, akár elméleti, akár gyakorlati tartalmú állatorvos-tudományi munkának ítéli oda. Az alapítványt a Magyar Országos Állatorvos-Egyesület vagy annak jogutódja kezeli, gondoskodik az érem előállításáról és küldi azt meg a kongresszus megnyitása előtt ennek a bizottságához. Az érem a rendeltetésnek megfelelő jelvény körirataképpen a következő latin nyelvű felírást viseli: Az érdem jutalmául a ...........állatorvosi kongresszus. - Alapította a budapesti VIII. kongresszus."
A rendelkezések szerint a javaslatot a díj odaítélésére külön bizottság teszi meg, amelynek egyik tagja a Magyar Országos Állatorvos-Egyesület egy képviselője. A hágai nemzetközi állatorvosi kongresszus határozatai alapján a Magyar Országos Állatorvos-Egyesület Zutt Richárdot, az Iparművészeti Főiskola tanárát kérte fel az éremtervezet elkészítésére. Az 5000 korona összeg kamata akkor még nem fedezte az érem tervezési és anyagköltségeit, ezért ahhoz az egyesület 1000 pengő kamatmentes kölcsönt nyújtott. Zutt az érmet a tervezett 1914-es dátummal el is készítette. Az első aranyérmet az 1914 nyarán Londonba egybehívott kongresszusnak kellett volna az arra érdemes egyénnek odaítélnie, ez a kongresszus a kitört világháború miatt csak megnyitó- és záróülést tartott, így az érem megmaradt. A háborút követő pénzromlás alkalmával a kongresszusi alapítvány elértéktelenedett. A Magyar Országos Állatorvos Egyesület 1930. február 26-i választmánya úgy döntött, hogy a meglévő aranyérmet változatlanul az eredeti felírással bocsátja az 1930. évi londoni kongresszus rendelkezésére azzal a megjegyzéssel, hogy bár a kongresszusi alap elértéktelenedett, mégis arra fog törekedni, hogy a következő kongresszusoknak is rendelkezésére bocsáthassa a Budapesti díjat. A rossz gazdasági viszonyok miatt az egyesületnek ez a törekvése nem valósulhatott meg.
A XI. londoni kongresszus, a hágai határozatban szereplő 10 év helyett - a körülmények miatt - az utolsó 25 év alatt megjelent munkákat vette figyelembe a díj odaítélésénél és azt dr. Hutÿra Ferencnek és dr. Marek Józsefnek ítélte oda, elismeréséül azoknak az érdemeknek, amelyeket e nagynevű magyar szerzők a világ több művelt nyelvére lefordított állatorvosi belorvostani kézikönyvük révén szereztek.
Az aranyérem szabálytalan kör alakú, 88x94 mm nagyságú. Előlapján cirádás indafonatok között elhelyezett ovális alakú magyar és fővárosi címer, fölötte a magyar korona látható. Körirata: „STATVTVM • A • CONVENTV • MED • VET • VIII. BVDAPESTINI • MCMV”. A hátlapon a csavart testtartású, meztelen felsőtestű Aszklepiosz jobb kezében kígyós botot tart, bal karjával egy birka nyakát öleli át. A jelenet célzás Aszklepiosznak Pelion – hegyi pásztorkodására, amikor Kheiron kentaurtól megtanulta a gyógyítás gyakorlatát. Körirata:” CONVENTVS • LONDINI • MCMXIV • PRO • MERITIS •” Aszklepiosz feje fölött „OPVS ZVTT – R. A. PICTORIS 14”. Az aranyérem holléte ismeretlen. Ezüstből (198 g), illetve bronzból kiöntött 1-1 példánya is ismert.(MMJ)