Az Állatorvos-tudományi Könyvtár 1984-ben hozta létre szakmatörténeti különgyűjteményét, mely a könyvtár legkiemelkedőbb tudós vezetőjének, Magyary-Kossa Gyulának nevét vette fel. A könyvtárnok professzor 1901-ben elkészített nyomtatott kötetkatalógusa 3586 cím (6352 kötet) adatait dolgozta fel. 1904-ben megjelent „Állatorvosi könyvészet” című munkája jelentős állatorvosi hungarica anyagot mutat be. A gyűjtemény egyedülálló értéket képvisel a magyar állatorvos-történetben, de a világ figyelmére is számot tarthat. Az IHM által kiírt pályázat keretében azokat a műveket választottuk ki digitalizálásra, amelyek állapotuknál és jelentőségüknél fogva a leginkább veszélyeztetettek, s egyszersmind a legritkább kincsét képezik gyűjteményünknek.

A művek nemzetközi állatorvos-történeti kuriózumok, kutathatóvá tételük révén könyvtárunk komoly nemzetközi érdeklődésre, megbecsülésre számíthat. Régiségük, esetenként szép illusztrációik a képi, az eredetihez hű digitalizálást tesz indokolttá. Nyilvánosságra hozataluk, nemzetközi megjelenésük bizonyítéka annak, hogy a hazai állatorvoslás és állatorvosképzés már a 18. században világszínvonalú volt.

A főmenüből három szempont szerint választhat:

A külföldi könyvek nemzetközi jelentőséggel bíró külföldi állatorvos-történeti emlékeket takarnak, külföldi szerzőséggel. Íme egy kis ízelítő:
>>Vegetius műve, azon túl, hogy az egyik legelső nyomtatott állatorvosi könyv, hungarikum, hiszen Zsámboki János nyomtatta.
>>Ruse könyvében egyedülálló illusztrációkat találunk a különböző zablaformákról.
>>Winter „Hippiater…” című műve latin és német bilingvis kiadás, többek között receptekkel, „Neuer…” című könyve ennek mintegy folytatása.
>>Royo „Beveztés az állatorvostanba” című munkájában találjuk az első utalást (és képet) állatokon végzett transzfúzióról.

A hazai könyvek között Tolnay Sándornak, a magyar állatorvosképzés megalapítójának, intézményünk első igazgatójának saját könyveit ill. általa fordított műveket találunk. Műveinek állatorvos-történeti értéke nem kétséges, de fontos adalékokkal szolgálhatnak a nyelvészeti kutatás, és más kulturális vizsgálódások (pl. állattartási szokások) számára is. A könyvek székfoglalója (Von der Nothwendigkeit…) kivételével nem restauráltak.

A Veterinarius volt Európában a második állatorvosi szaklap, amely a jelenleg is megjelenő „Magyar Állatorvosok Lapjának” elődje. Jelenleg a folyóirat első négy évfolyama került feldolgozásra úgy, hogy szabad szavas keresés is végezhető illetve pdf-formátumban letölthető az elkészült anyag.

Ezekhez az anyagokhoz korlátlan elérhetőséget biztosítunk minden érdeklődő számára a web szerveren keresztül a könyvtár honlapjáról: http://konyvtar.univet.hu, illetve további felvilágosításért forduljon hozzánk a könyvtár email címén.