20. tárló

Az állatorvosi sebészet megalapítóinak állít emléket ez a tárló. Varga Ferenc (1835-1898) mint a sebészeti köt- és eszköztan tanára önálló sebészeti klinikát hozott létre, ahol az addig gyakorolt, ún. alsóbb sebészet (érvágás, tályognyitás, gennyszalag húzás) műveleteit meghaladva, antiszeptikus környezetben végezhető műtéteket honosított meg.
Plósz Béla (1863-1945) a sebészeti klinika átalakításával az aszepszis, a bódítás, az altatás, valamint a helyi és a vezetéses érzéstelenítés gyakorlatát vezette be. Kiemelkedő eredményeket ért el a lovak "hörgősségének", a rejtett heréjű állatok és az ún. nyírrák műtéti kezelésében 1897-1920 között. A Földművelésügyi Minisztériumban helyettes államtitkári rangban lótenyésztési főigazgató volt (1925-1938).
Berrár Mihály (1884-1929) az állatorvosi szemészet első magyarországi művelője. A lábvég csontok törésének, valamint a csont- és az ínhüvelygyulladások okait és kórtanát vizsgálta. A róla elnevezett emaszkulátort ma is használják mének ivartalanítására. Guoth Gy. Endre (1885-1978) munkássága elsősorban a lábvégek sebészeti betegségeire terjedt ki. Az irányításával megépített, modern sebészeti klinikán röntgenlaboratóriumot létesített, s az 1882 óta önálló patkolástani intézetet a sebészeti és szemészeti tanszékkel egyesítette.
A kiállított tárgyak közül betegvizsgálatra használták a szájéket és a fém nyelvlapocot. A rejtett tőgykéssel a bimbócsatornában található növedékeket vágták le. A görbe tűkkel sebeket varrtak össze. A Berrár-féle ollós emaszkulatorral zúzták össze a levágott ondózsinór csonkot, s ezáltal annak vérzését is meg lehetett szüntetni.
Berrár professzor hagyatékából tintatartó, tolltartó, pecsétnyomó szivacspárnával és szivarszipka látható.