3. tárló

Az állatorvos-képzés megindulása után, az állatgyógyászatban főleg fémből készült belgyógyászati, sebészeti és szülészeti műszereket használtak.
A belgyógyászati és egyéb betegvizsgálatok eszközei közül a szarvasmarha megfékezésére alkalmas orrfogó (orrcsiptető) és a kisállatok számára készített szájterpesztő látható. Az injekciókat Pravaz-fecskendővel adták be. Szarvasmarha felfúvódásakor a bendőgázokat szúrcsap hüvelyén keresztül engedték ki.
A sebészeti beavatkozások között továbbra is használták a különféle érvágókat. Egy kis táskában sebkészítésre használt szikék és sebtágításra alkalmas kettőshorgok láthatók. A különféle szövetek szétválasztására még porckésre, az idegmetszéshez speciális horogra, valamint a bikák orrkarikái behelyezéséhez orrsövénylyukasztó szúrcsapra volt szükség. A sebsarjadzást kaparókanállal serkentették. A túlsarjadzások leégetésére használt tűket fanyelű tűfogóban rögzítették. Nagyállatok sérveinek kezelésére sérvcsiptetőket vagy sérvmetszőt használtak. A fulladozó lovaknak, légzésük megkönnyítése céljából, műtéttel légcsőtubusokat helyeztek be.
A szülészeti segítségnyújtás körében a magzatok helyreigazítására már szülészeti mankót, kihúzatásukra szülészeti horgokat és szükség esetén hüvelytágítót is használtak. Magzatdaraboláshoz ujjkések, ujjkés tok, láncfűrész, ujjfűrész, láncfűrész, Loweg-féle szülészeti fűrész, és daraboló készülék állt rendelkezésre.
Hüvelyváladékból speciális kanállal vettek mintát mikrobiológiai vizsgálatra, pl. vetélés alkalmával, trichomonadosis gyanúja esetén.