5. tárló

E tárlóban a 20. sz. elején használt, belgyógyászati, sebészeti, szemészeti és szülészeti műszerek közül a következők szerepelnek.
A belgyógyászati és egyéb betegvizsgálatok köréből szájtükör és nyelvlapoc látható. Folyékony gyógyszer beadásához sertés esetében fa szájterpesztőt és Record-fecskendőt, a gyógyszertokok bejuttatásához bordás gyógyszeradagolókat, valamint a bélszurok szétmorzsolására végbéltisztítót (meconitorium) használtak. Felfúvódás esetén a bendőgázokat szúrcsapokkal engedték ki a szarvasmarhából és juhból.
A sebészeti műszereket borszeszégő lángjával sterilizálták. Az égő tartályába az alkoholt folyadékbeöntő edényből töltötték. A fulladozó lovak légzésének megkönnyítésére légcsőszúrókkal később légcsőtágítóval ejtett seben át, légcsőtubusokat helyeztek be. Lovak izzadmányos mellhártyagyulladása (pleuritis serosa) esetén a mellűri folyadékot, mellűri szúrcsapokon át, valamint aspirator fecskendővel szívták le. A szennyezett sebeket sebfecskendőbe töltött fertőtlenítő oldattal öblítették ki. A folyékony gyógyszereket permetezővel, a por alakúakat gömbfecskendővel juttatták a felületekre. Az apró vérzéseket és a túlsarjadzásokat égetőkészülékkel (termokauter) szüntették meg. A nagyobb vérző ereket sebészeti tűkkel varrták össze. Vérbocsátásra érvágókat, az erek kiduzzasztására pl. érnyomót használtak.
A látást szemtükör segítségével vizsgálták.
A szülészeti kötélvezetőt nagyállatok magzatainak kihúzatásához, a szülészeti fogót kisállatok ellési nehézségei esetén használták.
E tárlóban még látható fénykép nagyállat-vásárról, Alis Koch: Veterinär-Kalcuder (1913) állatorvos kézikönyve és Csősz Gyula állatorvosi zsebnaptára (1914).