Dr. Nádaskay Béla (1848-1933), 1870-1909 között oktató, 1873-1888 között a könyvtárosi teendőket is ellátta. A könyvtár első szakrendjét 1873-ban alkotta meg. 1887-1909 között irányította az Anatómiai Tanszéket. Ő készítette az anatómiai preparátumokat, és a tanszéken jelenleg is megcsodálható festményeket (Ló anatómiája, Vesalius, Aristoteles). Preparátumai és a csontvázak nagy része napjainkban is megtalálhatók az általa alapított Anatómiai Múzeumban. Ez a múzeum őrzi az 1887-ben thrombo-emboliás bélelhalásban elhullott "Kincsem" csontvázát is, amelyet szintén Nádaskay preparált nagy szakértelemmel. Az Állatorvos-történeti Gyűjtemény is bemutatja néhány munkáját. Ló hörgőfa preparátuma 1900-ban a párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert. Anatómiára oktatta Ifj. Vastagh György állatszobrászt. Saját műveit maga illusztrálta. 1900-1901-ben az Állatorvosi Főiskola rektorhelyettese volt. Nyugalomba vonulásakor, 1910-ben a tanártestület ülésén Hutyra Ferenc rektor egyebek mellett a következő szavakkal búcsúztatta: "...Az állatorvosi főiskola történetében korszakalkotó az az idő, melybe működése esik, és ő mindenkor kivette híven a maga részét abból a munkából, amely a főiskola fejlesztésére irányult..." Az állatorvosi közéletre gyakorolt maradandó hatását mutatja az 1878-ban általa alapított Veterinarius, amely Európában az egyik első szakfolyóirat volt, és amelynek utódja, a Magyar Állatorvosok Lapja máig működik. Alapító tagja, titkára, majd elnöke volt az 1880-ban létrejött Magyar Országos Állatorvos Egyesületnek.