Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Gyarmati Ernő
1916-1989
Gyarmati Ernő
Állatorvosdoktor, orvosdoktor, bel-, és ideggyógyász szakorvos, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a beldiagnosztikai tanszék vezető egyetemi tanára 1948 és 1956 között. (FGY)
Jármai Károly
1887-1941
Jármai Károly
Állatorvosdoktor, a intézményünk kórbonctani intézetének tanára 1918-tól 1941-ig. Hutÿra Ferenc tanítványa. Az összehasonlító kórtan és kórbonctan jeles művelője. Később a kórszövettan, a daganatkutatás (leukózis) területén végzett vizsgálatai révén neve az egész világon ismertté vált. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))