Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Fettick Ottó
1875-1954
Fettick Ottó
Állatorvos, orvosdoktor, a M. kir. Állatorvosi Főiskola belklinikai tanársegéde (1903–1905), a tejhigiéniai laboratórium vezetője (1905), a tejhigiénia tantárgy első előadója (1907–1934). 29 éven át végzett eredményes munkát a tejhigiénia elméleti és gyakorlati oktatásában. Műgyűjtő, a kerámia-, az üveg- és a textilművesség elismert szaktekintélye. (FGY)
Szutter László
1891-1973
Szutter László
Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, a honvédség állatorvos-ezredese, az állatorvosi szemészet nemzetközileg elismert tudósa. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))