Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Breuer Albert
1870-1930
Breuer Albert
Állatorvosdoktor, a hússzemle meghívott előadója 1901-től 1929-ig, 1915-től főiskolai nyilvános rendkívüli tanár. Az Állatorvosi Lapok Hússzemle mellékletének szerkesztője, a budapesti vágóhíd állat-egészségügyi igazgatója. Oktató, szakirodalmi tevékenységén felül a húsvizsgálat korszerűsítésében és országos szervezésében szerzett érdemei tették ismertté nevét. (FGY)
Papp László
1935-2005
Papp László
Állatorvosdoktor, a belgyógyászati tanszék és klinika egyetemi adjunktusa, kisállat-belgyógyász, az állatorvosi belgyógyászati diagnosztika tantárgy előadója (1985–2005), a kisállatkórház vezetője. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))