Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Aujeszky Aladár
1869-1933
Aujeszky Aladár arcképe
Orvosdoktor, állatorvos, a M. kir. Állatorvosi Főiskola bakteriológiai intézetének egyetemi nyilvános rendes tanára és vezetője 1907-től 1933-ig. Nagy műveltségű, általánosan elismert kutató. Nevét a nemzetközi szakirodalomban a róla elnevezett betegség őrizte meg, amelyet 1902-ben írt le először, és különített el a veszettségtől. (FGY)
Köves János
1882-1977
Köves János
Egyetemi rendkívüli nyilvános tanár, az oltóanyag-termelés kül- és belföldön elismert szakembere, az állatorvos-tudomány doktora, a Phylaxia Szérumtermelő Rt. alapító tagja, az állati és humán oltóanyag-termelés kiváló szervező egyénisége. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))