Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Hegyeli Zoltán
1887-1962
Hegyeli Zoltán
Állatorvos-doktor, a sertésbetegségek elleni védőoltások című tantárgy magántanára, az állatorvos-tudományok kandidátusa, a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet igazgatóhelyettese, majd igazgatója. (MMJ)
Schwenszky Ármin
1846-1927
Schwenszky Ármin
Állatorvos, a patkolástan oktatója a M. kir. Állatorvosi Tanintézetben 1882-től 1915-ig. Szakmai jártasságát és kiváló gyakorlati tudását gyümölcsöztette a Nádaskay Bélával megírt Patkolástani kézikönyv című, öt kiadást megért könyvében. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))