Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Palyusik Mátyás
1918-1994
Palyusik Mátyás
A járványtan oktatója, előadója, vizsgáztatója 26 éven át, 14 évig volt kutatója a mikotoxikózisnak, a téma hazai megalapozója és nemzetközileg elismert szakembere. (FGY)
Huszenicza Gyula
1951-2010
Huszenicza Gyula
Az Állatorvostudományi Egyetem Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszékén a klinikai szaporodásbiológia kutatója. 1994-től továbbképzési és kutatásszervezési ügyekért felelős rektor-, majd dékánhelyettes, 2006-tól az Állatorvos-tudományi Doktori Iskolájának vezetője.

Ez nem is látszik :)))))