Marek József érme |
ALKOTÓ: Madarassy Walter A KÉSZÍTÉS IDEJE: 1977 MÉRET: 84-87 mm átmérő LELŐHELY: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum |
arcképe (fénykép) * arcképe (festmény) * szobra (AOTK Park) * szobra (FVM) * szobra (ÁOTK Belgyógyászati Tsz.) * szobra (Mohács) * emléktáblája (Komárom) * érme (Kovanič) * emlékérem * iskolaérem * A mohácsi Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola 50 éves jubileumi érme * A mohácsi Marek József Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola jutalomérme |
|
Marek József (1868-1952) állatorvos- és bölcsészdoktor, Kossuth-díjas, akadémikus, az Állatorvosi Főiskolán az önálló belgyógyászati tanszék és klinika megalapítója, 1901-1935-ig vezetője. Hutyra Ferenccel közösen írta az 1904-ben magyarul megjelent "A háziállatok belgyógyászata" című, majd 1905-től 1934-ig hat német nyelvű és több más idegen nyelvű kiadást megért „Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere” című, világszerte alapvető kézkönyvként használt művet. A lovak tenyészbénasága és ún. kólikás betegségei, a kérődző állatok mételykórja, továbbá a rachitis voltak főbb kutatási területei. Ő dolgozta fel elsőként az Aujeszky-féle betegségnél az idegrendszer kórszövettani elváltozásait. 1931-ben a budapesti Orvosegyesület közgyűlése Balassa-díjjal jutalmazta a rachitisről írt tanulmányát. A tyúkok bénulással járó egyik betegségét 1907-ben szövettani vizsgálattal elkülönítette a tiaminhiány okozta idegelfajulástól, és azt a tyúk sokszoros ideggyulladása néven írta le. Később (1927-ben) e bántalmat első leírójáról Marek-féle tyúkbénulásnak nevezték el, amelynek főleg idült jellegű, idegrendszeri formája - a neuroencephalomyelitis enzootica gallinarum - mellett, az 1950-es évek elején, heveny daganatos formája is jelentkezett. E herpes-vírus okozta bántalom két megjelenési formáját ma közös névvel Marek-féle betegségnek nevezik,
|
|
Irodalom: Acta Agronomica Scientiarum Hungaricae, 1984. 33. 255. Állatorvosok Lapja, 1907. 31. 315. |