arcképe (fénykép) * az emlékmű (díszkút) leleplezése * arcképe (festmény) * szobra * emlékműve (ÁOTK) * emlékműve (Gyöngyösfalu) * szobra (Lukácsháza) * emlékérem és –díj

Tolnay Sándor (1748–1818) orvosdoktor, egyetemi tanár, a magyar állatorvosképzés megszervezője, a pesti egyetem orvosi karán 1787-ben létesített állatgyógyászati tanszék vezetője. A bécsi állatorvosi iskola mintájára kétévesnek javasolta az állatorvosi stúdiumot, és már 1787-ben részletes tervet dolgozott ki az előadások rendjére, az állatkórház berendezésére, elhelyezésére és személyzetére vonatkozóan. 1787 júniusától kezdve az orvoskari tanterv keretében állatjárványtant adott elő az orvos és sebészhallgatóknak, ezen kívül gyakorlati és elméleti tanfolyamokat tartott a szorosabb értelemben vett állatorvoslással is foglalkozó, előképzettség nélküli, kezdő szakemberek és gazdák számára is. Magyar nyelvre fordította és 1784-ben Bécsben kiadatta az A. J. Wolstein bécsi professzor által írt "A marhaveszélyről való könyv"-et. "Compendium Artis Veterinariae" című, 1799-ben kiadott latin nyelvű állatorvostanát több nyelvre lefordították. E munkát a koppenhágai tudós társaság elismerő oklevéllel tüntette ki.
A 92 mm átmérőjű, öntött bronzérem Csúcs Ferenc szobrászművész alkotása, aki a Wolstein magyarul megjelent könyvének előlapján lévő fametszetet használta fel az érem tervezésénél. Előlapján 10 sorban: „+A+ /BARMOKAT / ORVOSLÓ TUDOMÁNY/ KÖZÖNSÉGES TANÍTÓJA / TOLNAY SÁNDOR / 1747-1818 EMLÉKÉRE / A HAZAI ÁLLATORVOSI/ OKTATÁS 175. ÉVFORD. / ALKALMÁBÓL / + 1962 +. (Újabb kutatások alapján az 1748-as születési év lenne a helyes!) A hátlapon egy szobor talapzatán kentaur ül, a szobor talapzata mellett jobbról egy madár, balról két szarvasmarha látható. A bal oldalon a kentaurral szemben jobb kezében kígyós botot tartva Aszklepiosz áll. Alul „CSVCS / 1963” jelzés.(MMJ)