Különgyűjtemény

Magyary-Kossa Szakmatörténeti Könyvgyűjtemény

Az 1787-ben alapított Állatgyógyászati tanszéken azonnal megkezdődött a könyvek gyűjtése. Erről tanúskodik a Magyar Királyi Helytartótanács 1790. szeptember 3-ai üléséről szóló, az Egyetemi Tanácsnak címzett 21870. sz. leirata: „Amikor e kir. Egyetem Állatgyógyászati tanszékének professzorává Tolnay Sándort kinevezték, ő foglalkozott a tanszékének szükséges könyvek beszerzésével. Nemcsak olyan műveket keresett, melyekre az egyetem nyilvános könyvtárának szüksége volt, hanem egyebeket is, melyeket a tanárok mindennapi munkájukhoz kértek.” Az alapítás évétől felvett leltárak, könyvjegyzékek bizonyítják, hogy a tanszék a kezdetektől értékes könyvállománnyal rendelkezett. Ebből nőtt ki az ország mai legnagyobb állatorvos-tudományi gyűjteménye.

Tolnay a könyvtár gyarapítására nemcsak a megszabott keretet használta ki, hanem igen nagy értékű könyvekkel gyarapította a tanszéki gyűjteményt, például Seuter: Hippiatria (1599), Ruini: Anatomia et medicina equorum nova (1603) c. műveivel. Külön figyelmet érdemel Vegetius: Mulomedicina (1574) c. könyve, az ókori állatorvos-tudomány nagy összefoglalása. Többek között Zsámboki János, a magyar humanista tudós is kiadta e művet latin nyelven Bázelben, így ez tekinthető az első magyar állatorvosi hungarikának. A könyv kéziratát is Magyarországon találták meg 1528-ban.

Tolnay élete végéig nagy gondot fordított a gyűjtemény gyarapítására, és viszonylag jelentős beszerzési kerettel is rendelkezett. A 224 általa vásárolt kötetből 203 ma is megtalálható a gyűjteményben. Az első magyar nyelvű könyvek Tolnay tanárának, a bécsi Wolstein professzor könyveinek fordításai és saját művei voltak, amelyek országos érdeklődést váltottak ki. Tolnay halála után utódai (Hoffner József, Zlamál Vilmos, Szabó Alajos) értő módon folytatták a könyvtárépítő munkát.

Az 1851-ben önállóvá vált állatgyógyintézet könyvállományának rendezésével 1874-ben Nádaskay Béla tanárt bízták meg, aki a következőket jelentette: „Intézetünk könyvtárának csak egynéhány éve, hogy nagyobb gond fordíttatik, és az utolsó években lehet mondani, szépen gyarapodott úgy, hogy jelenleg 731 művel, azaz 970 kötettel rendelkezik, melynek egy része régibb történelmi beccsel és értékkel bír, de legnagyobb részét képezik a legújabb és kitűnőbb szakművek, melyeket a magyar és német irodalom az utolsó években felmutatni képes”.

A Nádaskay által kialakított szakrend 14 szakcsoportból állt, amely később nyolc szakkal bővült és a könyvek rendezésére szolgált. 1902-ben Magyary-Kossa Gyula kiadta „A magyar királyi Állatorvosi Főiskola Könyvtárának katalógusa” c. művet, amely már 3586 művet (6532 kötetet) sorolt fel. A katalógusban hangsúlyozta: „Különös gond lett arra helyezve, hogy a könyvtárban hiányzó s már ma is nehezen kapható régi magyar (vagy magyar vonatkozású) állatorvosi és orvosi munkák minél nagyobb számban szereztessenek be, hogy így a főiskola könyvtára majdnem hiánytalan gyűjteménye legyen az állatorvos hungaricumoknak, és teljes képét adja a hazai állategészségügy és a szakoktatás történeti fejlődésének.”

A gyűjtemény mai, mintegy 250 kötetes magyar vonatkozású, ún. hungarica anyagának mintegy 40%-a állatorvosi és állattenyésztési, 30%-a humán orvosi vonatkozású. A mezőgazdasági munkák aránya 10%, az általános természettudományé 5%, a társadalomtudományé 2,5%, az egyébé (pl. vallás) 10%. Az anyag fele magyar nyelvű, másik fele német és latin. 212 1850 előtti magyar könyv került bemutatásra „Az Állatorvostörténeti Könyvgyűjtemény régi magyar és magyar vonatkozású könyvei 1574-1850” c. kötetben.

Magyary-Kossa közel egy évtizeden át állt a könyvtár élén, és nagy szeretettel vásárolt régi könyveket, amelyek a könyvtárnak ma is értékes darabjai. Könyvészeti tudományos munkásságának egyik jelentős darabja a nagy filológiai gonddal készített, 1904-ben megjelent „Magyar állatorvosi könyvészet 1472-1904”.

Neves professzorok jelentős adományozásokkal is gazdagították és gazdagítják a gyűjteményt. Egyetemi és pályázati támogatással számos mű restaurálására került sor, és folyik több alkotás digitalizálása is. A teljes állomány kereshető a könyvtár számítógépes katalógusában.

Az értékes gyűjtemény 1984-ben kapott önálló helyiséget, ahová már 5000 kötet került. Az állomány rendezéséhez Nádaskay szakrendjét használták fel, és három évvel később vette fel a Magyary-Kossa Szakmatörténeti Könyvgyűjtemény nevet.