Bevezetés az irodalomkutatásba és a hivatkozásba

Gyors segítség az “Élettan hallgatói leckék”, szakdolgozatok, TDK dolgozatok elkészítéséhez

 

1. Hol keressünk szakirodalmat?

Témaválasztás előtt

Az élettani hallgatói leckék általában nagyon izgalmas felfedező útra hívják a hallgatókat, gyakran új, kevéssé feldolgozott kérdések vizsgálatát igénylik. Sok esetben ez kiterjedt irodalomkutatást, jó nyelvismeretet, élvezetes közös munkát igényel.

A TDK és szakdolgozatok témáját úgy érdemes megválasztani, hogy szintén élvezetes kihívást jelentsenek, szívükhöz, érdeklődésükhöz közel álló területet kelljen bejárniuk. Míg a hallgatói leckékhez általában a legfrissebb szakirodalomból kell válogatni, a TDK és szakdolgozat-készítőknek áttekintéssel kell rendelkezni a téma teljes irodalmáról, történetéről, jelenlegi állásáról.

Már a témaválasztás előtt érdemes tájékozódni arról, milyen nehéz feladatot vállal a csoport, a szakdolgozó. Egyes témákhoz nagyon kevés a szakirodalom, a kész ismeret: ezek komoly keresgélést, utánjárást, szintetizálást és nagyobb “írói találékonyságot” igényelnek. Más témákhoz bőséges a forrásanyag, amelynek elolvasása, rendszerezése lehet fáradságosabb.

Kezdjék a tájékozódást a könyvtárban!

Böngésszenek a könyvek között! Ezeket a tantárgyaknak megfelelő csoportosításban találják. Az olvasóterem polcairól levehető az utóbbi 10-15 év irodalma, a kézikönyvek. A régebbi anyagról a számítógépes katalógus tájékoztat. Anyagunknak 80%-át a raktár rejti, ehhez a katalógusokon keresztül vezet az út.

Jó lehetőséget kínál az Internet is, amelyen meg lehet nézni, hogy egyáltalán említik-e a vizsgálni kívánt témát. Keressék fel a könyvtár honlapját, amelyen megtalálják az adatbázisok gyűjteményét, valamint a könyvtár által elérhető folyóiratok listáját is. Lépjenek tovább, és egy-két egyszerű kulcsszó beírásával “teszteljék” az adatbázisokat is.

Témaválasztás után

A téma kiválasztása után a keresést mindenképpen az adatbázisokban kezdjék.

Bizonyára felmerül a kérdés, hogy miért nem az interneten, hiszen ott máris rengeteg lapot találtak a keresett témában?

Az internet valóban az ismeretek szinte kimeríthetetlen tárháza, sőt, szakirodalmi adatbázisaink egy részét is a világhálón keresztül érhetjük el. Mi billenti a mérleget mégis a szakirodalmi adatbázisok oldalára?

1. Az internetre felkerülő dokumentumok, weblapok tartalmát, megbízhatóságát SENKI SEM ELLENŐRZI! Tájékozódásra jó lehet, de tudományos következtetések levonásához nem nyújt megfelelő alapot. Ezzel szemben az adatbázisokba könyvek, folyóiratcikkek, konferencia anyagok, szabadalmak, jelentések, intézményi kiadványok stb. kerülnek, amelyeket megjelenés előtt szakértők bírálnak, javítanak (lektorálás – peer review), szerkeztőségek mérlegelnek. Vagyis: ezekbe – nagy valószínűséggel – szakmailag helytálló dolgozatokat vesznek fel.
2. A megszokott keresők által “figyelt” és keresett több milliárd oldalról az információnak csak az ún. felszíni weben megjelenő részét látjuk, és általában éppen a szakmai adatbázisok, folyóiratok maradnak ki, amelyek a “mély” (láthatatlan) webhez tartoznak.
3. Az internetes keresők keresési eredményei bizonytalanok: tisztázatlan, hogy a forrásoknak pontosan milyen köre van a világhálón. Maga a kereső rendszer határozza meg, hogy számtalan találatunkat hogyan rangsorolja (és nem biztos, hogy a legjobb találatok az elsők között lesznek). Az adatbázisok tartalma pontsabban meghatározható: ismert a feldolgozott dokumentumok köre, a felölet időszak stb. Remélhetjük, hogy pontos kereséssel valóban a legfontosabb közlemények akadnak “horogra”.

Természetesen nem kell lemondanunk az internetes források gazdag tárházáról, de a fentiek ismeretében, megfelelő kritikával kell a honlapokat kezelni.

A könyvtár honlapján felsorolt adatbázisok nem alkalmasak egyformán minden téma keresésére, már ezek közül is válogatnunk kell.
Szempontjaink:

• milyen szakterületet fed?
• milyen dokumentumok tartoznak a gyűjtőkörébe?
• milyen időszakban kereshetünk?
• elvezet-e a dokumentumok teljes szövegéhez (legalább részben)?
• csak a könyvtárban (az egyetemen) kereshető vagy bárhonnét?

Minderre választ kapunk a szakterületi (állatorvosi, orvosi, mezőgazdasági, biológiai) és általános adatbázisokjegyzékében. Ez utóbbiak rendszerint interdiszciplináris adatbázisok, amelyeknek csak egy része tartozik szakterületünkhöz.

Az élettan hallgatói leckékhez tapasztalataink szerint a CAB Abstracts, a PubMed, a Biological Abstracts, a Web of Science és a Science Direct adatbázisok adják a legtöbb segítséget. Ezek közül csak a PubMed érhető el bárhonnét, a többi előfizetéses, a campus területén kereshető. Az egyetemmel hallgatói jogviszonyban állók számára megoldható az otthonról történő távoli elérés a VPN (Virtual Private Network) kapcsolat segítségével, amelyet az egyetemi informatikusoknál lehet kérni a honlapon kitöltendő űrlap segítségével.

Figyelem: Az angol, német, francia és más nyelvek ismerete feltétlenül szükséges, hiszen kevés a magyar nyelvű tudományos forrás a hallgatói leckékhez kapcsolódó témákban!

2. Hogy keressünk szakirodalmat?

Akár adatbázisban, akár az internetes keresőkkel próbálunk valamilyen információt megtalálni, tisztában kell lennünk a keresés szabályaival, amelyek adatbázisonként, keresőgépenként, kereső felületenként eltérők lehetnek. A kereső programok célja, hogy biztosítsák az igényeinknek megfelelő keresést. Ennek érdekében az adatbázisokhoz tartozó programok:

1. támogatják a megfelelő kereső kifejezések kiválasztását (index, tezaurusz),
2. megoldják, hogy a csak töredékesen ismert kifejezésekkel is tudjunk keresni,
3. lehetővé teszik a kifejezések összekapcsolását (logikai és szóközeliségi operátorok),
4. biztosítják a találatok körének szűkítését (nyelvre, időszakra, más szempontokra),
5. lehetővé teszik a találatok “exportálását” (mentését, nyomtatását, e-mailben történő elküldését).

Az internetes keresőgépek többségénél is rendelkezésre állnak ezek a funkciók, a kifejezés-állomány szabályozásának kivételével, és természetesen a találati eredmények mentésének is más a menete.

A következő táblázat összefoglalja, hogy az ajánlott adatbázisokban a felsoroltak közül milyen lehetőségek adottak és milyen jelek használhatók:

Adatbázis	Csonkolás/ helyettesítés	ÉS	VAGY	NEM	Szóközeliség	Szűkítés
CAB Abstracts	*/?	AND	OR	NOT	“” NEAR WITH	bármely mezőre (nyelv in la, idő in py)
PubMed	*/?	AND	OR	NOT	“”	Limits (nyelv, idő, nem, ember, állat stb.)
Web of Science	?,$	AND	OR	NOT	“”, same	Refine…
Science Direct	*,?	AND	OR	NOT	“”,” W/nn, PRE	Idő, dok. típus stb.
Katalógus	*	ÉS	VAGY	NEM	“”	mező+feltételek
Google és Google Tudós	jeltelen	szóköz	OR	NOT	“”

Egyszerűen használható minden adatbázisban a találatok letöltése (Export, Save, Download, Send to file), nyomtatása vagy e-mailben való elküldése. Ne feledjük ezek alkalmazása előtt beállítani, hogy milyen adatokra (mezőkre) van szükségünk!

Figyelem: A dokumentumok megtalálásához minden esetben szükség van a szerzőre, címre, könyvek esetében a kiadás évére, cikkeknél a folyóirat adataira (cím, év, évfolyam, szám, oldalak), amelyek a Source (forrás) mezőben találhatók!

Az interneten történő keresés hatékonysága is javítható. És ne feledkezzen meg a kritikus szemléletről sem.

3. Honnét szerezzük be a szükséges dokumentumokat?

Természetesen a könyvtárból!
Az Állatorvos-tudományi Könyvtár rendelkezik a legfontosabb állatorvosi könyvekkel és folyóiratokkal a világ minden részéről. Ha valamit nem talál meg nálunk, megszerezzük más hazai vagy külföldi könyvtárakból.

• A hozzáférhető könyvek és folyóiratok kereshetők a katalógusban, vagy a könyvtár honlapján. Ezekből másolat készíthető.
• Az előfizetett folyóiratok listájából elérhetők a teljes szöveggel elektronikusan letölthető cikkek. A folyóiratok használatához szükséges jelszavak megtalálhatók az egyetem belső hálózatán.
• Szintén a honlapon található több teljes szöveges folyóiratokat kínáló szolgáltatás (Science Direct, Ebsco, Springer),
• A MOKKA – Magyar Országos Közös Katalógusban kereshető a Magyarországon hozzáférhető valamennyi külföldi folyóirat. A budapesti könyvtárakban Maguk is megtalálják, másolhatják a folyóiratokat. Könyvtárközi kéréssel is meg tudjuk rendelni a cikkeket, amelyek általában néhány nap alatt megérkeznek. Áruk: 300,- forint. Könyveket is tudunk kérni könyvtárközi kölcsönzéssel.
• Végül vannak dokumentumok, amelyek csak külföldről kérhetők meg. Ezek ára, a beérkezés gyorsasága igen változó. Előfordul, hogy néhány napon belül küldik a cikket elektronikus formában, viszonylag kedvező áron, de kerülhet egy cikk 2-3000 forintba, egy könyv kölcsönzése külföldről 4-5000 forintba (postaköltség!).

Mindezt mérlegelni kell, mielőtt megrendelik a dokumentumokat. Kérjék a könyvtárosok segítségét!

4. Hogyan hivatkozzunk az elolvasott irodalomra?

Mindenképpen úgy, hogy az pontosan azonosítható legyen! Ezt követeli a publikációkat védő szerzői jog, valamint a tudományos dolgozatok iránt támasztott etikai követelmény, hogy mások gondolatát ne tüntessük úgy fel, mintha tőlünk származna. (A témavezető tájékozottságából fakadó veszélyeket nem is kell említenünk.)

Általában kétféleképpen használható fel a tanulmányozott irodalom:

1. Ha egy műből egy gondolatot, gondolatmenetet veszünk át, arra utalunk, de nem szó szerint idézzük, hanem saját szavainkkal írjuk le, akkor az egész műre hivatkozunk. Idézőjel használatára nincs szükség.
2. Ha egy műből bármit pontosan idézünk (jellegzetes kifejezés, mondat, táblázat, ábra, kép stb.), akkor pontosan (oldalszám szerint!) meg kell adnunk az idézet forrását. A pontosan átvett szövegrészt pedig idézőjelbe kell tennünk!

Praktikus tudnivalók az irodalom-jegyzék készítéséhez:

• A hivatkozások kerülhetnek az oldal aljára lábjegyzetbe, vagy a dolgozat végére.
• A szövegből a hivatkozáshoz kétféle jelzés vezethet:
  – a szerző vezetékneve, a megjelenés éve (pl. Abc, 2000), amikor a jegyzékben a tételek a szerzők betűrendjében jelennek meg,
  – folyamatos számozás ((1) vagy 1 (felső indexben)), amikor a jegyzékben a tételek számsorrendben jelennek meg.
• Az internetes forrásokra is hivatkozni kell! A szükséges adatok (ha vannak): szerző, cím, közreadó, URL (http…), a dokumentum keletkezésének/frissítésének/olvasásának időpontja.
• A jegyzékben a hivatkozások formájára vonatkozóan a legfontosabb követelmény az azonosíthatóság és a következetesség. A szükséges adatok körére és az ajánlott írásjelekre vonatkozóan segítséget nyújt az Útmutató a szakdolgozatok készítéséhez.