Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Babos Sándor
1919-1974
Babos Sándor
Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az MTA Állategészségügyi Kutató Intézet főmunkatársa, helmintológus, acaro-entomológus, a kullancsfauna nemzetközileg elismert kutatója.(FGY)
Mócsy János
1895-1976
Mócsy János
Állatorvosdoktor, akadémikus, a belgyógyászat nyilvános rendes tanára 1935-től 1961-ig, az állatorvostudomány nemzetközileg is elismert tudósa, a Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere című, több nyelven megjelent szakkönyv egyik szerzője. A nagyüzemi állattartás állat-egészségügyi problémáinak első hazai kutatója. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))