Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Bálint Péter
1911-1998
Bálint Péter
Orvos, fiziológus, bölcsészdoktor, az MTA tagja, az orvosi élettan kutatója és oktatója. A Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Kara élettani tanszékének vezetője 1948-tól 1950-ig. A vesekeringés mechanizmusának és az akut veseelégtelenség patomechanizmusának nemzetközileg elismert kutatója. (FGY)
Czakó Kálmán
1843-1895
Czakó Kálmán
Orvosdoktor, a budapesti M. kir. Állatorvosi Tanintézet tanára, 1874-től 1888-ig az általános kórtan, a kórbonctan, 1874-től 1895-ig a gyógyszertan előadója, a M. Kir. Vetőmagvizsgáló Állomás vezetője, a magvizsgáló állomások szervezője, a gyógyszertan tudományos és gyakorlati alapjainak megteremtője, a botanika európai hírű kutatója.. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))