Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Daday András
1889-1973
Daday András
Orvosdoktor, az orvosi és az állatorvosi történetírás elhivatott művelője. Az állatorvoslás története tantárgy megbízott előadója (1928–1945), a világ egyik első állatorvos-történeti múzeumának (1937) létrehozója. (FGY)
Kovács Ferenc
1921-2015
Kovács Ferenc
Dr. Kovács Ferenc állatorvos, egyetemi tanár, az állathigiénia tudományterület megteremtője, az Állathigiéniai Tanszék alapítója (1961) és vezetője, 12 éven keresztül az Állatorvostudományi Egyetem rektora, a német nyelvű állatorvosképzés megindítója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke, a Kaposvári Egyetem Állattenyésztési tudományok Doktori Iskola Tanácsának örökös, tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság megalapítója és tiszteletbeli elnöke.

Irodalom:
Sótonyi Péter, Kovács Melinda, Brydl Endre, Rafai Pál: In memoriam Kovács Ferenc Professor Emeritus, az MTA rendes tagja 1921-2015. Magyar Állatorvosok Lapja, 2015. 137. 6. 323-330.

Ez nem is látszik :)))))