Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Baintner Károly
1905-1989
Baintner Károly
Okleveles mezőgazda, állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a takarmányozástan tudományos művelésének és hazai alkalmazásának, megszervezésének tudósa, tanára és előadója. (FGY)
Stulfa (Széky) Péter
1769-
Stulfa (Széky) Péter
Orvosdoktor és állatorvos (magister veterinariae), a különös gyógytani tanszék előadósegédje Tolnay Sándor mellett 1799-től 1810-ig. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))