Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Hutÿra Ferenc
1860-1934
Hutÿra Ferenc
Orvosdoktor és honoris causa állatorvosdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a magyar állatorvosi kar és az állatorvos-tudomány egész világon elismert kiváló tudósa, szervező egyénisége. A kórbonctan (1887–1889), az állategészségügyi igazgatás (1888–1890), a törvényszéki állatorvostan (1899– 1933) és a hússzemle (1888–1906) előadója; a belgyógyászati klinika (1888–1900), a járványtani tanszék (1901–1927) vezetője. A M. kir. Állatorvosi Akadémia igazgatójaként (1897–1899), majd a M. kir. Állatorvosi Főiskola rektoraként (1899– 1931) 34 éven át állt intézményünk élén. Marek Józseffel közösen írt Állatorvosi belgyógyászat című műve, 11 nyelvre lefordítva, a világ állatorvosainak több évtizeden át alapvető kézikönyve volt. (FGY)
Kazár Gyula
1882-1952
Kazár Gyula
Állatorvosdoktor, állat-egészségügyi főtanácsos, a budapesti közvágóhidak igazgatója. A háború után a főváros közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai ellátásának egyik újjászervezője, a fővárosi állatorvosi ellenőrző szolgálat létrehozója. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))