Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Kemenes Ferenc
1920-1989
Kemenes Ferenc
Állatorvosdoktor, bakteriológus, a járványtani tanszék egyetemi docense, a leptospirosis, a tularemia, a listeriosis és a sertésorbánc nemzetközileg elismert kutatója. (FGY)
Varga Ferenc
1835-1908
Varga Ferenc
Állatorvos, orvosdoktor, a sebészet előadója 1865-től 1870-ig, a sebészi és műtéti tanszék szervezője és első vezetője 1870-től 1897-ig; 1888-tól 1890-ig a M. kir. Állatorvosi Tanintézet, majd 1890-től 1897-ig a M. kir. Állatorvosi Akadémia igazgatója. Vezetése alatt vált a sebészeti tanszék klinikával rendelkező önálló intézetté. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))