Minden magyar állatorvos egy közös Alma Matertől indul. Talán ez is oka annak, hogy más szakmáknál fontosabb és könnyebb számukra az emlékek ápolása.
Az állatorvosi hivatásnak nemcsak a kitüntetésekkel, ranggal elismert képviselői élnek a vidám vagy szomorú történetekben, hanem mindenki, aki a saját helyén emberségével vagy tudásával kiemelkedett, emléknyomokat vésett kollégái, tanítványai szívébe.
A kar levéltárának polcain sorakozó anyakönyvek őrzik mindenkinek a nevét, aki beiratkozott a tanintézetbe, akadémiára, főiskolára, karra, egyetemre.
Természetes, hogy a könyvtár féltő gonddal ápolja az írott vagy képi emélkeket, és közzé teszi ezeket. Nem ismerheti azonban a számtalan pálya szabályszerű vagy váratlan fordulatait; a helytállást apró és nagy feladatokban, ügyekben, ezért hívjuk meg a kar valamennyi tagját a Magyar Állatorvosi Panteonba vendégnek és emlékezőnek egyaránt.

Szokolóczy Iván
1932-1994
Szokolóczy Iván
Állatorvosdoktor, egyetemi docens, a sebészeti és szemészeti tanszék és klinika kisállatkórházának vezetője, traumatológiai műtőjének alapítója, a csontsebészet első oktatója, kutatója. (FGY)
Versényi László
1921-1982
Versényi László
Állatorvosdoktor, egyetemi adjunktus, 1949-től 1981-ig a parazitológia művelője, és 18 éven át az állattan kiváló előadója. (FGY)

Ez nem is látszik :)))))