English
Lódoktorok Párizstól Isonzóig
Az Állatorvos-történeti Gyűjtemény az állatorvos-történelemnek egy dicsőséges és egy keserves korszakát mutatja be. A 19. század végére a pusztító keleti marhavész megfékezésével az állatorvosok komoly társadalmi megbecsülést vívtak ki maguknak. 1881-ben önálló épületegyüttest kapott az állatorvosi tanintézet, amely 1896-ban az Ezredéves Országos Kiállításon, majd 1900-ban a párizsi világkiállításon is nagy sikerrel szerepelt. A mezőgazdasági pavilont a M. kir. Állatorvosi Főiskola rektora, Hutÿra Ferenc szervezte. Az állat-egészségügyi és állatorvosi eredményeket a főiskola oktatói mutatták be, akik közül többen elnyerték a kiállítás arany- és ezüst érmeit.
A párizsi fényeket azonban hamar felváltották az I. világháború komor évei és szenvedései, amelyekben a katonák osztoztak az őket kísérő, szolgáló lovakkal. Bemutatjuk a frontszolgálatos állatorvosok munkáját, a lovak megpróbáltatásait és a háború állat-egészségügyi következményeit.
A képek és a dokumentumok mellett a látogathatók megismerkedhetnek a hatalmas lócsontokkal, kipróbálhatják a lógyógyászat eszközeit: a szájterpesztőt, fogreszelőt, foghúzót, patakutatót és megismerhetik a gyógypatkókat. Az ifjabb korosztály lovas kifestővel, kirakóval szórakozhat, s akinek kedve van elmélyedni az információkban, rejtvényt is fejthet majd.