1747-1818
![festmény](kepek/Alex11.jpg)
festmény
![díszkút](kepek/Tolnakut1.jpg)
díszkút
![festmény](kepek/aktolnay1.jpg)
festmény
![szobor](kepek/szktolfm1.jpg)
szobor
![szobor](kepek/tolnay_luk1.jpg)
szobor
![díszkút](kepek/szktolna1.jpg)
díszkút
![emlékmű](kepek/tolnay_gy1.jpg)
emlékmű
![érem](kepek/p28a1751.jpg)
érem
![érem](kepek/p51atol1.jpg)
érem
Rövid életrajz:
Tolnay Sándor (1748-1818) működésének kezdete egyúttal a pesti állatorvosi iskola megalapításának története, amely egy tanszék volt az orvosegyetem keretei között. A bécsi iskolában, Wolstein mellett végezte tanulmányait, ezt megelőzően orvosi tanulmányokat folytatott.
Az előadások tervezésére és az első adminisztratív intézkedésekre az 1787. évi 4748. sz. helytartótanácsi rendelet ad utasításokat. Tolnay a bécsi intézményt tekintette mintának, amikor az állatgyógyászati tanszék és állatgyógyintézet megszervezésére irányuló javaslatait megtette. Az egész állatorvostan elméleti és gyakorlati oktatását kívánta megvalósítani.
1787-től állatjárványtant adott elő az orvos- és a sebészhallgatóknak elméleti szinten, a másik előadás-típus előképzettség nélküli hallgatóságnak szólt, ez foglalkozott a szorosabb értelemben vett állatorvoslással.
A tanszékének szükséges könyvek beszerzésekor nemcsak olyan műveket keresett, amelyekre az egyetem nyilvános könyvtárának volt szüksége, hanem olyanokat is, amelyekre a tanárok mindennapi munkájához volt szükség. Az 1787-1818 közötti "Lelet-tár"-ak alapján tudjuk, hogy 224 kötetet szerzett be, ebből 203 ma is megtalálható a könyvtár történeti különgyűjteményében. A könyvtár alapításának éve 1787, az első "custos bibliothecarius" Tolnay Sándor. (D.A.)