|
Bartha Adorján (1923-1996) 1949-ben szerzett állatorvosi diplomát. Manninger Rezső tanítványaként, majd munkatársaként, mint a "Manninger-iskola" tagja 1949-1974 között volt oktató a Járványtani Tanszéken. 1975-1985 között az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézete Virológiai Osztályát vezette, majd 1991-1994 között az intézet igazgatója volt. Haláláig az intézet kutató-professzoraként dolgozott. "A világon elsőként..." bevezető formula kevés tudós életútjában fordul elő annyiszor, mint az övében.
ˇ
- Elsőként fejlesztett ki (1961) az Aujeszky-féle betegség ellen - teljes mértékben attenuált - vakcinatörzset (Bartha K-61). A világszerte "Bartha-törzs"-ként ismert vírustörzset több oltóanyag termelő cég gyártja és forgalmazza a feltaláló nevének megjelölésével ("Bartha-vakcina").
- Elsőként izolálta és írta le munkatársaival a 4., 5. és 8-as típusú bovin adenovírusokat. Javaslatát, hogy ezek egy ún. "bovin 2-es" alcsoportba különíthetők el, 1982-ben a nemzetközi vírustaxonómiába is bevezették.
- Elsőként izolált és írt le (1966/67) egy ún. orphan bovin herpeszvírust (Movar/63), melyet azóta a 4-es típusú bovin herpeszvírusok [BHV-4] referencia törzseként ismernek. Számos új vírusdiagnosztikai módszert vezetett be, a "Bartha-vakcina" mellett több más vakcina előállítása is a nevéhez kapcsolódik.
Nemzetközi és hazai szakmai szervezeteknek, tudományos bizottságoknak volt vezetője vagy tagja. "Nem voltak tévedései, minden szellemi terméke igaz és cáfolhatatlan, így vakcinái is, még ha azokat a világban továbbfejlesztették is. A nemzetközi irodalomban és eredményekben való tájékozottsága és lényeglátása egyedüli volt...Bartha Adorjánt ezért az állatorvosi virológia hazai és nemzetközi iskolateremtő személyiségének ismerik." írta róla Kovács Ferenc*. (D.A.)
|
