Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék és klinika vezetôje, az állatorvos-tudomány doktora, 10 éven át az egyetem rektorhelyettese, hat éven át rektora volt. (FGY)

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az MTA Állategészségügyi Kutató Intézet főmunkatársa, helmintológus, acaro-entomológus, a kullancsfauna nemzetközileg elismert kutatója.(FGY)

Okleveles mezôgazda, állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a takarmányozástan tudományos mûvelésének és hazai alkalmazásának, megszervezésének tudósa, tanára és elôadója. (FGY)

Orvos, fiziológus, bölcsészdoktor, az MTA tagja, az orvosi élettan kutatója és oktatója. A Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Kara élettani tanszékének vezetôje 1948-tól 1950-ig. A vesekeringés mechanizmusának és az akut veseelégtelenség patomechanizmusának nemzetközileg elismert kutatója. (FGY)

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az MTA Állategészségügyi Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, a baromfibetegségek kutatója, tudományszervező.(FGY)

Állatorvosdoktor, az MTA levelezô tagja, a világ egyik legeredményesebb állatorvos-virológus kutatója, hazai és nemzetközi iskolateremtô egyénisége, egyetemi tanár, a járványtani tanszék tanára, a virológia elôadója, majd az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézetének igazgatója. (FGY)

Állatorvos őrnagy, a kerteskői ménes megszervezője, főállatorvosa, majd a bábolnai telivér lóállomány főállatorvosa. (FGY)

Egyetemi docens, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az Állatorvostudományi Egyetem rendelôintézetének vezetôje 1962-tôl 1980-ig. (FGY)

Állatorvosdoktor, a sebészet és szemészet tanszékvezetô tanára 1921-tôl 1929-ig. Széles látókörû, a fiziológiában és a szövettanban is jártas, kiváló kutató, világosan és szabatosan fogalmazó pedagógus és szakíró. Az állatorvosi szemészet elsô magyarországi mûvelôje; több egyszerû szemészeti vizsgáló módszer és mûszer alkotója. Az elsô teljes állatorvosi sebészeti tankönyv írója.(FGY)

Állatorvosdoktor, egyetemi docens, az Állatorvostudományi Egyetem élettani és biokémiai tanszékének állatélettan oktatója, a fiatal állatok élettanának és az aminosavak forgalmának kutatója. (FGY)

Botanikus, mohakutató, a biológiai tudományok doktora, nyilvános rendkívüli tanár, a növénytan meghívott elôadója intézményünkben 1945-tôl 1953-ig, a magyar flóra, a legelôk, a gyomok vizsgálója, barlangkutató.(FGY)

Állatorvosdoktor, az állatorvosképzésben a szülészeti tanszék és klinika egyetemi tanára 1948-tól 1966-ig, a nagyüzemi állattartás és takarmányozás szülészeti és szaporodásbiológiai problémáinak elsô hazai kutatója; számos szülészeti mûszer feltalálója és konstruktôre. (FGY)

Állatorvosdoktor, a hússzemle meghívott elôadója 1901-tôl 1929-ig, 1915-tôl fôiskolai nyilvános rendkívüli tanár. Az Állatorvosi Lapok Hússzemle mellékletének szerkesztôje, a budapesti vágóhíd állat-egészségügyi igazgatója. Oktató, szakirodalmi tevékenységén felül a húsvizsgálat korszerûsítésében és országos szervezésében szerzett érdemei tették ismertté nevét. (FGY)

Állatorvos, bölcsész, jogász, sebészmester, a Pesti Egyetem Orvosi Kara állatgyógyászati tanszéke és állatgyógyintézete tanársegéde, Tolnay Sándor utóda 1810–1821 között. A tanszék nyilvános rendes tanára 1821-ben. (FGY)

Bölcsészdoktor, kémikus, a fizikai kémia tudományos mûvelôje, a M. kir. Állatorvosi Fôiskola vegytani tanszékének vezetô tanára volt 1902-tôl 1913-ig. Elôdjével, Liebermann Leóval közösen megírt tankönyvük több kiadást ért meg. (FGY)

Állatorvosdoktor, a járványtani tanszék bakteriológusa (1938–1945), az Országos Állategészségügyi Intézet hal- és méhegészségügyi osztályának elsô vezetô fôállatorvosa (1966–1980), a hal- és méhbetegségek diagnosztizálásának és rendészetének kidolgozója. A méhek betegségei címû tantárgy elôadója (1966–1980).(FGY)