Állatorvosdoktor, a belgyógyászati diagnosztika tanára 1919-tôl 1934-ig. Az ambulancia és a poliklinika szervezôje és elsô vezetô tanára 1909-tôl 1934-ig. A kinológia terén elismert tudós és szakíró. Ô indította meg 1930-ban a Kutyatenyésztés, 1933-ban pedig a Magyar kutyatenyésztô címû folyóiratot; szerkesztette a Magyar Kutyafajták Törzskönyvét. (FGY)

Orvosdoktor, állatorvos, a kórbonctan nyilvános rendes tanára, a kórbonctani tanszék vezetôje 1890-tôl 1917-ig. Kórbonctani és parazitológiai munkássága révén mind a hazai, mind a külföldi tudományos körök elismert kutatója. (FGY)

Orvosdoktor, az élet- és szövettan nyilvános rendes tanára a M. kir. Állatorvosi Akadémián (1890–1891). Az élettan kísérleti módszertanának kiváló mûvelôje. (FGY)

Orvosdoktor, röntgenológus, állatorvos tanár, az életjelenségek fizikai-kémiai törvényszerûségeinek elismert kutatója. Az állatorvosi fizikai tanszék megalapítója, elsô vezetô tanára 1910-tôl 1923-ig. Negyed évszázados pedagógiai tevékenysége elszakíthatatlan kapcsokkal fûzte a magyar állatorvos-tudományhoz. (FGY)

Állatorvosdoktor, állat-egészségügyi főtanácsos, a húshigiénia szakértője, a lóvágóhíd alapítója, vezető állatorvosa, író, novellista, publicista. (FGY)

Egyetemi tanár, az állatorvos tudományok doktora, az élettani és biokémiai tanszék vezetôje (1990–2006), az állatorvosi élettan korszerû, interaktív multimédia tananyagának kifejlesztôje. (FGY)