Orvosdoktor, a gyógyszer- és a méregtan tanára 1896-tól 1936-ig. Nagyszámú, fontos gyógyszertani és méregtani vizsgálatán kívül maradandót alkotott a magyar orvostörténet-írás terén is. Négykötetes munkájának adatai nélkül a magyar orvostörténetet megírni nem lehet. Az állatorvos-történelem elôadója is volt 1896-tól 1905-ig. (FGY)

Magyar királyi állatorvos-vezérőrnagy, egyetemi magántanár, a lóismeret tantárgy oktatója a M. kir. Honvéd Ludovika Akadémián és a hátasló alkata című tantárgy oktatója az állatorvostan hallgatók számára. A II. magyar hadsereg vezető főállatorvosa, a honvéd állatorvosi tisztikar vezetője. (FGY)

Állatorvosdoktor, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, az MTA alelnöke (1960–1967), az egyetem járványtani tanszékének vezetô egyetemi tanára (1927–1963), az Országos Állategészségügyi Intézet megalapítója és elsô vezetôje (1928–1943). Nemzetközileg elismert, kiváló tudós, az állatorvosi mikrobiológia és járványtan iskolateremtô egyénisége. (FGY)

Állatorvos-doktor, a szerológiai diagnosztika magántanára, az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója. (MMJ)

Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagja, Kossuth-díjas egyetemi tanár. A M. kir. Állatorvosi Fôiskola, majd a M. kir. József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezôgazdasági és Állatorvosi Karának belgyógyász tanára 1901-tôl 1935-ig. A belgyógyászati tanszék és klinika vezetôje, a belgyógyászat tudományszakának kialakítója. Hutÿra Ferenccel közösen írt Állatorvosi belgyógyászata értékes kézikönyve az egész világ állatorvosainak. (FGY)

Agrármérnök egyetemi tanár, a mezôgazdasági tudományok kandidátusa, a juhtenyésztés, a gyapjúminôsítés, a vércsoportkutatás és a takarmányozástan kutatója, az állattenyésztéstan és a takarmányozástan tanszékeinek vezetô tanára, a takarmányozástani tanszék megszervezôje. (FGY)

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az Állatorvostudományi Egyetem járványtani és mikrobiológiai tanszékének egyetemi docense, a virológia (1985), illetve a járványtan egyes fejezeteinek (1990) elôadója, a bakteriológia és a virológia kutatója, a mikrobiológiai biotechnológia címû fakultatív tárgy szervezôje, kiváló elôadó. (FGY)

Állatorvosdoktor, a Húsipari Állatorvosi Ellenôrzô Szolgálat igazgató fôállatorvosa, a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karán a hús- és tejhigiénia címû kötelezô tantárgy oktatója 1946-tól 1949-ig. (FGY)

Dr. h. c Kossuth-díjas címzetes egyetemi tanár, szaporodásbiológus, a mesterséges termékenyítés meghonosítója hazánkban, tudományának iskolateremtô egyénisége. Az Országos Mesterséges Termékenyítô Központ, a szaporítóanyag-bank létesítôje. (FGY)

A Kórbonctani és igazságügyi állatorvostani tanszék adjunktusa, állatorvostörténész, az állatorvosi numizmatika megteremtője hazánkban. (OÉ)

Orvosdoktor, a Pesti Egyetem Orvosi Kara állatgyógyászati tanszéke és állatgyógyintézete második segédje 1843-tól 1846-ig. (FGY)

A Kolozsvári Egyetemen az állatjárványtan és állatorvosi rendészet nyilvános, rendes egyetemi tanára (1862–1880), a keleti marhavész elleni küzdelem (1860) sikeres vezetôje. (FGY)

Bölcsészdoktor, a mezôgazdaságtan, az „oeconomia ruralis” elsô elôadója, tanszékének megszervezôje. Tolnay Sándorral együtt a pesti állatgyógyintézet megmentôje az oktatás bécsi kitelepítésétôl. (FGY)

Állatorvosdoktor, akadémikus, a belgyógyászat nyilvános rendes tanára 1935-tôl 1961-ig, az állatorvostudomány nemzetközileg is elismert tudósa, a Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere címû, több nyelven megjelent szakkönyv egyik szerzôje. A nagyüzemi állattartás állat-egészségügyi problémáinak elsô hazai kutatója. (FGY)

Okleveles gyógyszerész, bölcsész-doktor, kémia, biológia, ásvány- és kôzettan szakos középiskolai tanár, egyetemi docens, a növénytani tanszék vezetôje 1953-tól 1971-ig, a növénycönológia és a gyógynövények kutatója. (FGY)

Állatorvos, az állattenyésztéstan rendes tanára 1884-tôl 1908-ig. A szülészet elôadója 1888-tól 1889-ig, kiváló szakíró. Mintegy három évtizeden át igen termékeny munkát végzett szakmájában, a társadalmi közéletben, egyszersmind a szépirodalom területén is. (FGY)