Mit adott a magyar állatorvos-tudomány a világnak?

Állatorvos-tudományról Magyarországon a mindmáig egyetlen állatorvosi tanintézet alapításától, 1787-től kezdve beszélhetünk. Amikor az iskolaalapító Tolnay Sándor tanulmányait befejezvén Bécsből hazatért, magával hozta mestere, Wolstein műveit, és ezek lefordításával megteremtette a magyar állatorvosi szaknyelvet.

Az állatorvosképzés és az állategészségügy hazánkban szoros egységben fejlődött. Zlamál Vilmos, az állatgyógyászati tanszék és állatgyógyintézet professzora lett az első „országos főállatorvos” („regni veterinarius”, 1838), és utódai is nagy szerepet vállaltak a hazai állatorvosi ellátás tudományos megalapozásában, az akkor pusztító állatjárványok visszaszorításában, a hatékony állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szervezet kialakításában, a szükséges jogi háttér megteremtésében.

Az állatbetegségek és -járványok leküzdésének már a 19. században nagy gazdasági jelentősége volt, és a betegségektől való mentesség a mai napig komoly versenyelőnyt jelent a piacért küzdő gazdaságoknak. Az állatorvosokat mindig inspiráló orvostudomány fejlődésében új korszakot nyitott az 1800-as évek második felében a mikrobiológiai felfedezések sorozata. Az egymás után jelentkező nehézségek és az ezek leküzdésére alkalmas tudományos eredmények a M. kir. Állatorvosi Tanintézet, Akadémia majd Főiskola elkötelezett és kiváló tehetségű professzorait kimagasló teljesítményekre ösztönözték, amelyek világszínvonalra emelték a hazai állatorvos-tudományt és állategészségügyet. Kiemelkedik közülük Hutyra Ferenc, a korszakot meghatározó egyéniség, koncepciózus szervező és Marek József az invenciózus tudós.

A tudós hazai állatorvosok eredményeinek legkoncentráltabb bemutatására a 19-20. század fordulóján került sor kiállításokon, konferenciákon. Az ezekre épülő felfedezések, újítások, betegségek, baktériumok, vírusok, eljárások, gyógyszerek és eszközök máig az ő nevüket viselik, és ezek tették világszerte ismertté a hazai állatorvos-tudományt. Nem elhanyagolható az a szellemi „vérkeringés” sem, amelynek az állatorvosi tanintézet mindig is részese volt. Professzoraink járták és járják a világot, beépítik külföldi tapasztalataikat a képzésbe, nemzetközi kutatási programokban vesznek részt. Hallgatóink is járják a világot, vagy éppen más országokból érkeznek, s oda térnek vissza magukkal víve láthatatlan útravalóként 225 év tapasztalatait és tudását.

Ismerkedjünk meg alaposabban a hazai állatorvos-tudomány nemzetközi jelentőségű eredményeivel!

Kiállításunkkal az Állatorvosok Évét ünnepeljük Kiállításunkkal a magyar állatorvosképzés 225. évfordulóját köszöntjük!

A kiállítás létrehozásában közreműködtek: