szülőháza * jeles közéleti személyiségekkel * Baden-Badenben * a katedrán, * lányával * emlékművet avat * Lengyelországban, * az emelvényen * ünneplése * Zimmermann köszöntője * ravatala * szobrának leleplezése * szobra * szobra (Kórbonctani Tanszék) * szobra (Állategészségügyi Igazgatástani Tanszék) * szobra (Járványtani Tanszék) * szobra (Phylaxia) * emléktáblája (Szepesváralja) * arcképe (festmény, Könyvtár) * arcképe (festmény, Könyvtár) * arcképe (festmény, Phylaxia) * emlékérem

Hutÿra Ferenc (1860-1934), a rector magnificus. 1883-ban szerzett orvosdoktori oklevelet. Oktató 1886-1933 között. A belgyógyászat, járványtan, igazságügyi állatorvostan tudományterületek megalapozója. 32 éven át volt a M. kir. Állatorvosi Főiskola rektora (1899-1931). Előbb kinevezett, majd 1917 után választott rektorként állt az egyetemi jellegű, 1906 óta doktorrá avatási joggal is rendelkező Főiskola élén. E képen a rektori láncot viseli, melyet 1923-ban a MOÁE ajánlott fel az akkori Főiskola rektorának. Ugyanebben az évben járult hozzá Horthy Miklós kormányzó a rector magnificus cím használatához. 1910-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Hutÿra Ferenc 1894-1898 között 3 kötetben jelentette meg "Állatorvosi belgyógyászat" című másfél ezer oldalas művét, amely a fertőző betegségeket is tartalmazta. 1905-ben németül adták ki "Spezielle pathologie und Therapie der Haustiere" címen, társzerzője: Marek József. A tankönyv nemzetközileg elismert és páratlan pályát befutó oktatási segédlet. A fertőző betegségekkel foglalkozó első részt Hutÿra, a nem fertőző bántalmakat Marek írta. A művet utódaik, Manninger és Mócsy folytatták a 11. német kiadás (1959) megjelenéséig. Angolul, olaszul, spanyolul, oroszul több kiadásban is megjelent. Kínai nyelvre is lefordították. (D.A.)