Állatorvos-doktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az állategészségügyi igazgatásszervezés címzetes egyetemi tanára, állategészségügyi főosztályvezető, az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója. (MMJ)

Az állatorvos-tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola takarmányozási tanszékének megalapítója, a takarmányozástan országosan elismert szakembere. (FGY)

Állatorvosdoktor, állat-egészségügyi főtanácsos, a budapesti közvágóhidak igazgatója. A háború után a főváros közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai ellátásának egyik újjászervezője, a fővárosi állatorvosi ellenőrző szolgálat létrehozója. (FGY)

Állatorvosdoktor, bakteriológus, a járványtani tanszék egyetemi docense, a leptospirosis, a tularemia, a listeriosis és a sertésorbánc nemzetközileg elismert kutatója. (FGY)

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az állatélettan elsô nyilvános rendes tanára, az élettani tanszék vezetôje (1952–1972), a hormonális reguláció hazai kutatója. (FGY)

Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a parazitológia oktatója, a parazitózisok elleni védekezés és gyógyszerkísérletezés kutatója, a parazitológiai tanszék vezetôje 1966-tól 1981-ig. Az egyetem jeles politikai és közéleti személyisége. (FGY)

Állatorvos, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet munkatársa, a vírus főosztály vezetője. A korszerű oltóanyagtermelés úttörője. Szérum és számos vírusoltóanyag üzemi előállításának kidolgozója, bevezetője. (FGY)

Állatorvosdoktor, a sebészeti és szemészeti tanszék és klinika vezetô tanára 1948-tól 1957-ig, a röntgenológia és a szemészet mûvelôje, több új mûtétet bevezetô sebész. (FGY)

Mezôgazda, jogász, gazdaságpolitikus, az államtudományok doktora, állattenyésztô szervezetek szervezôje és korszerûsítôje, egyetemi tanár (1947), földmûvelésügyi államtitkár. Az állattenyésztési politika elôadója a M. kir. Állatorvosi Fôiskolán 1925-ben.(FGY)

Orvosdoktor, belgyógyász, egyetemi tanár, az élettan, a fizikai kémia és a belgyógyászat tanára. A M. kir. Állatorvosi Akadémián 1891–1892-ben az élettan és szövettan elôadója, valamint a tanszék helyettes vezetôje, világszerte elismert tudós volt. (FGY)

Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémikus, a hazai önálló parazitológiai tudomány megteremtôje, a parazitológia világszerte elismert tudósa, a parazitológiai tanszék szervezôje, elsô vezetôje 1929-tôl 1966-ig, a magyar parazitológiai iskola megteremtôje, a parazitózisok elleni küzdelem elsô szervezôje, a Magyar Állatorvosok Lapjának elsô fôszerkesztôje. (FGY)

Állatorvosdoktor, röntgenológus, fényképész, az állatorvos-tudomány doktora, az összehasonlító anatómia és a fejlôdéstan tanára, az anatómiai és fejlôdéstani intézet, majd az anatómiai és szövettani tanszék tanszékvezetô tanára. Az állatorvosi röntgenológia és röntgendiagnosztika nemzetközileg is ismert mûvelôje. (FGY)

Állatorvosdoktor, vegyészdoktor, az állatorvos-tudomány doktora, a gyógyszerés méregtan kutató, oktató tanára, a gyógyszertani és méregtani tanszék újjászervezôje, tanszékvezetô egyetemi tanára 1940-tôl 1979-ig. (FGY)

Állatorvos, okleveles mezőgazda, a Kassai Gazdasági Tanintézet állattenyésztési tanszékének vezetője, igazgatója. Az állattenyésztés kiváló tanára, szakíró, szaklapszerkesztő, juhtenyésztő, gyapjúminősítő szakember. (FGY)

Egyetemi rendkívüli nyilvános tanár, az oltóanyag-termelés kül- és belföldön elismert szakembere, az állatorvos-tudomány doktora, a Phylaxia Szérumtermelô Rt. alapító tagja, az állati és humán oltóanyag-termelés kiváló szervezô egyénisége. (FGY)

Orvosdoktor, a Pesti Egyetem Orvosi Kara állatgyógyászati tanszékének és állatgyógyintézetének adjunktusa (1821–1823) és helyettes tanára (1823–1826). (FGY)

Orvosdoktor, sebész, magister veterinariae, fôorvos (Oberfeldartz), a Pesti cs. kir. Állatgyógyintézet adjunktusa 1853-tól 1856-ig. (FGY)

Állatorvos, tanársegéd, fôtankovács, m. kir. állat-egészségügyi felügyelô. (FGY)