Állatorvosdoktor, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagja, a kórbonctani tanszék vezetôje 1941-tôl 1965-ig. 1950/1951-ben dékánja, 1958-tól 1963-ig igazgatója, illetve rektora volt intézményünknek. A háziállatok kórbonctanának és kórtanának bel- és külföldön ismert tudósa. (FGY)

Mezôgazdasági mérnök, állatorvos-doktor, az Állatorvostudományi Egyetem állattenyésztéstani tanszékének adjunktusa, a sertéstenyésztés és a takarmányozástan elôadója, a sertéshúsminôség javításának kutatója. (FGY)

Okleveles mezôgazda, állatorvosdoktor, Kossuth-díjas akadémikus. 1919-tôl 1922-ig a mezôgazdasági enciklopédia és késôbb, 1944-ig az állattenyésztéstan elôadója. Az Országos Gyapjúminôsítô Intézet (1927–1960) és az Állat-tenyésztési Kutatóintézet igazgatója (1951–1960). (FGY)

Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karán 1946-ban létesített állategészségügyi igazgatási és törvényszéki állatorvostani tanszék elsô professzora 1946-tól 1963-ig. Korábbi állategészségügyi szervezô tevékenysége révén nevéhez fûzôdik a fertôzô betegségek elleni küzdelem hatékony megszervezése, a veszettség felszámolása és az állat-egészségügyi szabályzat szerkesztése. (FGY)

Állatorvos, a patkolástan oktatója a M. kir. Állatorvosi Tanintézetben 1882-tôl 1915-ig. Szakmai jártasságát és kiváló gyakorlati tudását gyümölcsöztette a Nádaskay Bélával megírt Patkolástani kézikönyv címû, öt kiadást megért könyvében. (FGY)

Állatorvosdoktor, a hús- (1922–1946) és a tejhigiénia (1934–1946) elôadója, egyetemi rendkívüli tanár. A Budapest székesfôvárosi állatvásárok és közvágóhidak helyettes igazgatója, majd igazgatója (1934-tôl 1945-ig), állatorvos fôtanácsos. A húshigiénia történetének úttörôje.(FGY)

Simonyi Erzsébet (1915-1993) az első magyar állatorvosnő. 1937-ben ő volt az első nő, aki állatorvosi oklevelet kapott. 1952-1971 között az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet alapító igazgatójaként tevékenykedett. (D.A.)

Zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a kagyló- és csigafajok, az állatföldrajz és a tengerbiológia kutatója, az állattan és a parazitológia oktatója a M. kir. Állatorvosi Fôiskolán 1917–1919-ben. (FGY)

Orvosdoktor és állatorvos (magister veterinariae), a különös gyógytani tanszék elôadósegédje Tolnay Sándor mellett 1799-tôl 1810-ig. (FGY)

Orvosdoktor, Zlamál Vilmos mellett elôadósegéd 1846-tól; a Pesti cs. kir. Állatgyógyintézet 1851-ben létesült bonctani és élettani tanszékének elsô nyilvános rendes tanára, vezetôje 1851-tôl 1884-ig, közben az intézmény igazgatója 1853-tôl 1875-ig. Jeles szakíró, lapok alapítója, kiadója. (FGY)

A Csongrád megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa, címzetes főiskolai tanár, az első vadbetegségekkel foglalkozó könyv szerzője. (FGY)

Bölcsészdoktor, egyetemi tanár, akadémikus, a magyar természet-tudományos kultúra kiváló mûvelôje, a M. kir. Állatorvosi Fôiskolán 1913-tól 1923-ig a növénytan elôadója volt. (FGY)

Állatorvos, bölcsészdoktor, Nádaskay Béla tanársegédje 1891-tôl 1896-ig; az összehasonlító anatómia magántanára, az elsô magyar nyelvû madáranatómia szerzôje. A nemzetközi állatorvos-anatómiai, a madáranatómiai nómenklatúra szerzôje. (FGY)

Okleveles mezôgazda, halbiológus, haltenyésztô, a szarvasi Haltenyésztési Kísérleti, majd Kutató Állomás igazgatója 1968-tól 1974-ig, a haltenyésztés, a halak betegségei tantárgy elôadója. (FGY)

Állatorvosdoktor, bakteriológus, a M. kir. Állami Oltóanyagtermelő Intézet igazgatója, az alkalmazott bakteriológia magántanára. (MMJ)

Állatorvosdoktor, bakteriológus, az immunizálás toxinokkal magántanára, a Phylaxia Szérumtermelő Rt. osztályvezetője. (MMJ)

Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a keszthelyi Gazdasági Akadémia, illetve a Magyar Agrártudományi Egyetem keszthelyi osztálya állategészségtani tanszékének vezetője, osztályelnök, dékán. (FGY)

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a M. kir. Állatorvosi Fôiskola, majd a M. kir. József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állatorvosi osztálya élet- és szövettani tanszékének oktatója, adjunktusa, az Országos Állategészségügyi Intézet kórszövettani osztályának vezetôje. A szövettani technika korszerûsítôje, az összehasonlító kórszövettan alkotó kutatója. (FGY)

Állatorvosdoktor, az Állami Vakcinatermelő Intézet vezetője, igazgatója, a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat igazgatóhelyettese, víruskutató, diagnoszta, az Állategészségügyi és Takarmányozási Közlemények, majd az Állatorvosi Közlemények szerkesztője. (FGY)

Mezôgazda, állatorvosdoktor, az MTA tagja, a járványtan (bakteriológia, virológia) nemzetközileg elismert tudósa, kutató és oktató tanára (1950–1990), a járványtani tanszék vezetô professzora 1976-tól 1985-ig. (FGY)

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi tanár. Az állathigiénia és az állategészségtan oktatója, az állathigiénia tantárgy elsô hazai elôadója az Állatorvostudományi Fôiskolán (1954–1959) a belgyógyászati tanszék keretében. (FGY)

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi tanár, a szülészeti tanszék, a tejhigiéniai laboratórium vezetôje, a szülészet és a tejhigiénia elôadója 1946-tól 1949-ig. (FGY)

Állatorvosdoktor, egyetemi docens, a sebészeti és szemészeti tanszék és klinika kisállatkórházának vezetôje, traumatológiai mûtôjének alapítója, a csontsebészet elsô oktatója, kutatója. (FGY)

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, a honvédség állatorvos-ezredese, az állatorvosi szemészet nemzetközileg elismert tudósa. (FGY)