Állatorvos-doktor, állathigiénikus szakállatorvos, a hódmezővásárhelyi Állategészségügyi Főiskolai Kar állathigiéniai tanszékének vezető tanára, főigazgató, az Állatorvostudományi Egyetem élelmiszerhigiéniai tanszékének tudományos főmunkatársa, a tejtermelési higiénia című tantárgy oktatója, kutatója . (MMJ)

Orvosdoktor, az élettan professzora 1903-tól 1922-ig a M. kir. Állatorvosi Fôiskolán, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem élettani tanszékén. Kiváló képességû és elôadókészségû tudós, zeneszerzôi oklevéllel is rendelkezô zenerajongó. A magyar beszéd és hang élettanának mûvelôje, a Magyar Phonetikai Társaság megalapítója és elsô elnöke. (FGY)

Mezőgazdász, állatorvos, bölcsészdoktor, a M. kir. Állatorvosi Főiskola élettani intézetének tanársegéde, a háziállatok takarmányozástana és dietetikája magántanára. (MMJ)

Fekete Béla körállatorvos 1962-ben kapta aranydiplomáját. (DA)

Állatorvosdoktor, címzetes egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék tanára, a patkolástan elôadója, csontsebész, állatorvos-radiológus. (FGY)

Fenyves Béla állatorvosdoktor, a sebészeti és szemészeti tanszéken egyetemi adjunktusként dolgozott. (MMJ)

Állatorvos, orvosdoktor, a M. kir. Állatorvosi Fôiskola belklinikai tanársegéde (1903–1905), a tejhigiéniai laboratórium vezetôje (1905), a tejhigiénia tantárgy elsô elôadója (1907–1934). 29 éven át végzett eredményes munkát a tejhigiénia elméleti és gyakorlati oktatásában. Mûgyûjtô, a kerámia-, az üveg- és a textilmûvesség elismert szaktekintélye. (FGY)

Állatorvosdoktor, doctor med. vet. honoris causa, címzetes nyilvános rendkívüli tanár, állat-egészségügyi felügyelô, majd a Földmûvelésügyi Minisztérium állat-egészségügyi osztályának a vezetôje; a magyar közigazgatás szervezete és az állat-egészségügyi rendészet címû szigorlati tárgyak elôadója. (FGY)

Földházi Sándor állatorvosi oklevelét 1951-ben szerezte. Határállomás-vezető főállatorvos Békéscsabán. A Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karán óraadó tanárként működött. (DA)