Állatorvosdoktor, c. egyetemi tanár a Debreceni Állategészségügyi Intézet alapító igazgatója (1949-1972). (MMJ)

Állatorvos-doktor, ,,átöröklődő hibák a lótenyésztésben'' magántanára, a tenyésztéshigiénia címzetes egyetemi tanára, az állatorvos-tudomány doktora. Hazánkban elsőként oktatta a tenyésztéshigiénia nagyüzemi ismereteit. (MMJ)

Mezôgazdász-doktor, a mezôgazdasági tudományok kandidátusa, egyetemi tanár, a mezôgazdasági növénytan tanára, az üzemszervezés és a mezôgazdasági termelés elôadója, a mérgezô növények, a takarmánymérgezések, a gyepgazdálkodás fejlesztésének kutatója. (FGY)

Állatorvosdoktor, szülész, szaporodás-biológus, egyetemi tanár, honoris causa doktor, emeritus professzor, az állatorvos-tudomány doktora. A szülészeti tanszék vezetôje 1973-tól 1991-ig. (FGY)

Orvos- és állatorvosdoktor, a gyógyszer- és méregtani tanszék vezetô egyetemi tanára 1936-tól 1938-ig. A biológia és a kemoterápia kutatója. (FGY)

Mezôgazdasági doktor, fôiskolai nyilvános rendes tanár, a M. kir. Állatorvosi Fôiskolán 1922-tôl 1924-ig a mezôgazdasági termelés és üzemtan címû tantárgy elôadója. (FGY)

Bölcsészdoktor, a növénytan tantárgy elôadója a M. kir. Állatorvosi Fôiskolán 1931–1944-ig. A növényismeret, különös tekintettel a mérgezô növényekre tárgykör magántanára, az alkalmazott növénytan kiváló kutatója. (FGY)

Okleveles vegyészmérnök, biokémiai doktor, a mezôgazdasági tudományok kandidátusa, az Állatorvostudományi Egyetem magántanára, a takarmányozástani tanszék tudományos fômunkatársa. (FGY)

Állatorvos-doktor, a sertésbetegségek elleni védőoltások című tantárgy magántanára, az állatorvos-tudományok kandidátusa, a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet igazgatóhelyettese, majd igazgatója. (MMJ)

Sebészmester, országos fôállatorvos és gazdász, a Pesti cs. kir. Állatgyógy-intézet helyettes tanára 1853-tól 1856-ig. (FGY)

Állatorvos, patológus, járványtani szakember. Maradandó érdeme a szarvasmarhaállományok gümőkór-, és a szarvasmarha- és sertésállományok brucellamentesítése. (FGY)

Állatorvosdoktor, a szülészeti tanszék alapítója (1918), a szülészet szervezôje, elôadója (1918–1928) és a szülészeti klinika (1929–1946), valamint a poliklinika vezetôje 1936-tól 1945-ig. A meddôség kór- és gyógytanának elismert kutatója, elsô elôadója. A klinika 1929-ben létesült, épülete 1934-ben készült el. (FGY)

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a kórszövettan magántanára, a Phylaxia Szérumtermelő Rt. munkatársa, az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója. (MMJ)

Állatorvosdoktor, az Országos Állat-egészségügyi Intézet baromfibetegségek osztályának vezetője, a baromfipestis kutatója, a baromfi-egészségügy szakértője. (FGY)

Orvosdoktor, állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudós Társaság levelezô tagja, a Pesti egyetem Orvosi Kara állatgyógyászati tanszékének és állatgyógyintézetének vezetôje 1826-tól 1841-ig. Ô volt az, aki a magyar nyelvû oktatás bevezetését sürgette, ami csupán 1873-ban valósult meg. (FGY)

Állatorvosdoktor parazitológus, címzetes egyetemi tanár, a trópusi parazitózisok címû fakultatív tantárgy elôadója, a Magyar Állatorvosok Lapjának szerkesztôje (1949–1960), fôszerkesztôje (1961–1997). (FGY)

Okleveles mezôgazda, egyetemi tanár, állami díjas akadémikus, a magyar állattenyésztés tudományának nemzetközileg elismert mûvelôje, az állattenyésztés iskolateremtô egyénisége, az Állatorvostudományi Egyetem állattenyésztéstani tanszékének vezetôje.(FGY)

Egyetemi tanár, kandidátus. 1951-től negyven éven át a Szülészeti Tanszék oktatója, a mastitis laboratórium alapítója, klinikus, műtéti és terápiás eljárások bevezetője.

Állategészségügyi fôtanácsos, a magyar közigazgatás szervezete és állat-egészségügyi igazgatás címû tantárgy elôadója 1933-tól 1939-ig. A magyar állategészségügyi kódex készítôje. (FGY)

Orvosdoktor és honoris causa állatorvosdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a magyar állatorvosi kar és az állatorvos-tudomány egész világon elismert kiváló tudósa, szervezô egyénisége. A kórbonctan (1887–1889), az állategészségügyi igazgatás (1888–1890), a törvényszéki állatorvostan (1899– 1933) és a hússzemle (1888–1906) elôadója; a belgyógyászati klinika (1888–1900), a járványtani tanszék (1901–1927) vezetôje. A M. kir. Állatorvosi Akadémia igazgatójaként (1897–1899), majd a M. kir. Állatorvosi Fôiskola rektoraként (1899– 1931) 34 éven át állt intézményünk élén. Marek Józseffel közösen írt Állatorvosi belgyógyászat címû mûve, 11 nyelvre lefordítva, a világ állatorvosainak több évtizeden át alapvetô kézikönyve volt. (FGY)